A Haza és Haladás figyelemre méltóan elemezte a beterjesztett választási rendszert. Bár nem sok esélye van - de ez alapján fogalmazódott meg bennem, milyen is lehetne egy egyfordulós, de mégis vegyes rendszer.

Elveiben megfelel a Fidesz által hangoztatott elveknek: kisebb létszámú parlament, 1 forduló, egyéni és listás helyek.

Persze, nem biztosít előnyt a törvényalkotóknak.

6. Az európai hagyományok szellemében elismerjük és védjük az egyének és közösségek polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogait. Hirdetjük, hogy a politikai szabadság elsősorban a szabad identitásválasztásban, a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás és véleménynyilvánítás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, végeredményben a szabad választáson és versengő többpártrendszeren alapuló parlamentarizmusban nyilvánul meg. A gazdasági életben a szabadság teremti meg a garanciákkal védett tulajdont, a szabadság szüli a versenyt és a piacot.

Mire a jogok, ha nincs kenyér? Mit kezdjünk a szabadsággal – a globális tőke monopóliumával, a bankok uralmával szemben? Biztonság kell, lakás és kaja – e nélkül mit ér a szabadság?

Előzmények:

http://geo.nolblog.hu/archives/2011/11/26/A_Koztarsasag_Kialtvanya_bevezeto_es_1/

http://geo.nolblog.hu/archives/2011/11/28/A_Koztarsasag_Kialtvanya_2/

http://geo.nolblog.hu/archives/2011/11/29/A_Koztarsasag_Kialtvanya_3/

http://geo.nolblog.hu/archives/2011/12/01/A_Koztarsasag_Kialtvanya_4/

5. Azt valljuk, hogy a jog uralma, a jogbiztonság, az alkotmányos garanciákkal védett egyéni és közösségi szabadság, az egymásért viselt felelősség és szolidaritás, az igazságosságra törekvés, a kisebbségek jogainak tisztelete, valamint a köztársasági eszme képezik alkotmányos rendünk alapjait.

Miért beszélünk erről, ha sérült a jogbiztonság 2006. október 23-án, a rendőri túlkapásokkal; ha meghamisították a statisztikákat? Mennyivel nyújtottak többet az előző kormányok?

A Köztársaság Kiáltványa (bevezető és 1.)

A Köztársaság Kiáltványa 2.

A_Köztársaság_Kiáltványa_3/

4. Értékeink, céljaink Európához kötnek bennünket; hisszük hogy a XXI. századi Magyarország csak az Európai Unió és a transzatlanti biztonsági együttműködés megbecsült tagjaként lehet sikeres. Tudjuk, hogy az európai integráció elmélyítése, a tagállamok szorosabb gazdasági együttműködése hazánknak is érdeke.

Miért, ha az EU csődhelyzetben van – Kínával, Oroszországgal nem juthatunk előbbre?

Az előzmények:

A Köztársaság Kiáltványa (bevezető és 1.)

A Köztársaság Kiáltványa 2.

3. Elkötelezzük magunkat a nyugati világ szellemi hagyományának érvényessége mellett; a zsidó-keresztény tradíciót, a görög-római antikvitás örökségét és a felvilágosodás szellemiségét tekintjük az európai kultúra közös alapjának. A hatalom által elfojtott szabadság-, függetlenség- és szeretetvágy kifejezésének nagy közösségi megnyilvánulásaként tekintünk 1848-ra, 1918-ra, 1945-re, 1956-ra, 1968-ra és 1989-re.

48-at mindenki a magáénak vallja – de 18-ban Károlyi elárulta az országot, ebből az árulásból következett Trianon; 45-ben az orosz csapatok voltak itt, 56 pedig a kommunizmus elleni felkelés volt, 68 a polgári demokrácia elleni lázadás, 89 pedig az értelmiség egyezkedése.

(Mivel megjelent egy jó értékelés Trianonról - frissítettem a blogot.)

Az előzmény: A Köztársaság Kiáltványa (bevezető és 1.)

2. Elutasítjuk a Fidesz keleties, önkényre épülő, féljogállami, a piacgazdaság eszméjét megkérdőjelező politikai rendszerét. Úgy látjuk, hogy a rendszerváltás ’89-es programját ma egyik politikai párt sem képviseli következetesen a Magyar Országgyűlésben.

Miért ragaszkodunk 89-hez, amikor az láthatóan megbukott?

Amikor először elolvastam - nem hozott tűzbe: valójában nem mondott újat, jól összefoglalta azt, ami egy ilyen anyagba belefér.

De egy kicsit körbenézve, találkoztam értetlenséggel, ellenségességgel. Ez utóbbiakból próbáltam egy-egy szalonképes összefoglalót adni - s persze, ezekre a válasszal is megpróbálkoztam. Kezdjük:

1. Nyugatos polgári demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal és a szabadságjogok érvényesülésével.

A Metazin-ban olvasom, kérdőjel nélkül.

Változik a közmorál, van remény

A társadalmi normák általában nagyon lassan változnak. Az amerikai közgazdász szerint azonban számos példa bizonyítja, hogy akár néhány év alatt is jelentősen visszaszoríthatók a hagyományokban és a kultúrában mélyen gyökerező előítéletek.

A baloldal ideológia alapja a marxizmusból származtatható. Marxon és Engelsen nem kérhető számon, hogy a XIX. sz-i tudásuk alapján nem látták előre, hogy mi lesz a XXI. században – de azokon, akik görcsösen ragaszkodnak a korábbi dogmákhoz, azokon már igen.

Természetesen nem az a lényeg, hogy mit írtak 2 évszázaddal ezelőtt – hanem hogy mi a helyzet ma, s mi várható holnap.

(Írásom hozzájárulás kíván lenni Vitányi Iván írásaihoz: Mit kell ehhez végiggondolni, A BALOLDAL MA ÉS HOLNAP )

(2010.09.20-án írtam. Lassan itt a centenárium pontos ideje.)

Közeledik a Bibó István (szül:1911.08.07.) centenárium – ezért is érdemes Bibóra figyelni. Nem gondolta, hogy rendszeralkotó teoretikus – de nem árt figyelni arra, hogy mit gondolt erről a témáról 1945-ben, s hogy mindez hogy értelmezhető jó 75 év után.  (Forrás: Huszár Tibor: Bibó István; Debrecen, 1989, 265-267. o.Bibó István: Előadásvázlatok a szocializmusról, 1945 tavasza.)

Bevezetőül meg kellene határozni, hogy mit értünk szocializmus alatt, ez azonban maga is elég volna egy előadásnak, úgyhogy ehelyett nem egy meghatározást, hanem a szocializmus öt-hat vezérlő gondolatát próbáljuk megadni. Ezek:

• az osztály nélküli társadalom gondolata,
• a tervgazdaság gondolata,
• az egyenlő társadalmi indulási chance-ok gondolata,

· a kizsákmányolás és a profit megszüntetésének gondolata.