Az előzmények:

A Köztársaság Kiáltványa (bevezető és 1.)

A Köztársaság Kiáltványa 2.

3. Elkötelezzük magunkat a nyugati világ szellemi hagyományának érvényessége mellett; a zsidó-keresztény tradíciót, a görög-római antikvitás örökségét és a felvilágosodás szellemiségét tekintjük az európai kultúra közös alapjának. A hatalom által elfojtott szabadság-, függetlenség- és szeretetvágy kifejezésének nagy közösségi megnyilvánulásaként tekintünk 1848-ra, 1918-ra, 1945-re, 1956-ra, 1968-ra és 1989-re.

48-at mindenki a magáénak vallja – de 18-ban Károlyi elárulta az országot, ebből az árulásból következett Trianon; 45-ben az orosz csapatok voltak itt, 56 pedig a kommunizmus elleni felkelés volt, 68 a polgári demokrácia elleni lázadás, 89 pedig az értelmiség egyezkedése.

(Mivel megjelent egy jó értékelés Trianonról - frissítettem a blogot.)

Az előzmények:

A Köztársaság Kiáltványa (bevezető és 1.)

A Köztársaság Kiáltványa 2.

3. Elkötelezzük magunkat a nyugati világ szellemi hagyományának érvényessége mellett; a zsidó-keresztény tradíciót, a görög-római antikvitás örökségét és a felvilágosodás szellemiségét tekintjük az európai kultúra közös alapjának. A hatalom által elfojtott szabadság-, függetlenség- és szeretetvágy kifejezésének nagy közösségi megnyilvánulásaként tekintünk 1848-ra, 1918-ra, 1945-re, 1956-ra, 1968-ra és 1989-re.

48-at mindenki a magáénak vallja – de 18-ban Károlyi elárulta az országot, ebből az árulásból következett Trianon; 45-ben az orosz csapatok voltak itt, 56 pedig a kommunizmus elleni felkelés volt, 68 a polgári demokrácia elleni lázadás, 89 pedig az értelmiség egyezkedése.

(Mivel megjelent egy jó értékelés Trianonról - frissítettem a blogot.)

Károlyi azért lett és lehetett az első köztársaság elnöke, mert mindvégig a háború legkövetkezetesebb ellenzője volt. Az ország, a frontról hazatérő katonák békét akartak. Ugyanakkor aljas rágalom, hogy elárulta volna a hazát, hogy miatta következett be Trianon: mindvégig kitartott a tárgyalások mellett (valójában a „Nem, nem soha!” az ő nevéhez kötődik), majd amikor belátta, hogy a tárgyalások eredménytelenek, akkor adta át a hatalmat. A Tanácsköztársaság belpolitikáját sokban lehet kritizálni – de az tény, hogy honvédő háborút folytatott. Éppen Horthy volt az, aki a követelményeket elfogadta.

Trianon: történelmi seb. A legfontosabb ok az 1867-es kiegyezés, amikor az osztrákok az egyéb nemzetiségek kárára egyeztek meg a magyarokkal, ráadásul ezzel könnyebbé is vált az osztrákok saját dolga. Az Osztrák-Magyar Monarchia, az elvesztett háború után fenntarthatatlanná vált. Az újonnan megalakuló államok éppen a magyarokkal szemben váltak, válhattak nemzetállamokká – így ez a számukra történelmi igazságtétel. Az, hogy magyarokkal sűrűn lakott területeket is elcsatoltak az anyaországhoz – érthetően történelmi seb. A megoldás: ld. 21. pont.

1945: senki sem tagadhatja, hogy demokratikus átalakulás kezdődött, földosztással, államosításokkal, a társadalmi mobilitás megugrásával. Köztársaság lettünk. Mindez akkor is érték, ha 49-re minden megváltozott.

68: érdekes kettősség. Miközben a „világban” lázadtak a konformizmus, a bemerevedő struktúrák ellen – nálunk az akkor Új Gazdasági Mechanizmus néven jelentős, a bolsevista dogmákkal szakító reformok indultak. Bár az intézmények és működés szintjén pár év múlva visszarendeződtek a dolgok – a gondolkodás, a szellem „kiszabadult” a palackból.

89: a nemzeti, politikai, közösségi, egyéni szabadságot jelképezi.