Több koncepció és elképzelés létezik, egy viszonylag friss írás: http://nol.hu/velemeny/javaslat-az-elovalasztasrol-1574977. Több kritika is érte az enyémet - ideje, hogy felülvizsgáljam a korábbi elképzeléseimet.
Több koncepció és elképzelés létezik, egy viszonylag friss írás: http://nol.hu/velemeny/javaslat-az-elovalasztasrol-1574977. Több kritika is érte az enyémet - ideje, hogy felülvizsgáljam a korábbi elképzeléseimet.
Abban továbbra is biztos vagyok, hogy előválasztást csak olyan jelöltek között szabad tartani, akik el is fogadják annak az eredményét, s hátrányba kerülésük esetén nem lépnek ki a rendszerből, nem fogják támadni a későbbi győztest.
A NER több módon szűnhet meg - de most csak azzal érdemes foglalkozni, hogy politikai eszközökkel hogyan lehet legyőzni. Ma úgy tűnik, hogy ennek az egyik módja az, hogy 2/3-os többséget kell szerezni, s akkor szinte azonnal visszaállítható vagy a 2010-es közjogi állapot - vagy akár egy új alkotmányt lehet elfogadtatni. Ha "csak" a parlamenti többséget lehet visszaállítani, akkor vagy meg kell egyezni a kisebbséggel (ez bizonyos erkölcsi kompromisszumokat jelentene) - vagy nagyon rövid időn belül népszavazással új alkotmányt kell elfogadtatni. Ezt előre deklarálni kell, ehhez kell felhatalmazást kérni - ennek hiányában a kisebbség blokkolni tudná az alkotmányozást. Belátom, hogy mindezt előre rögzíteni kell, ehhez kell felhatalmazást kérni az éles választáson - de abban is biztos vagyok, hogy önmagában ezekkel a közjogi programokkal nem lehet széles támogatást szerezni. (A konkrét mód kialakítása a program-egyeztetés feladata.)
Ehhez kiindulási alap a létező választási törvény, mely a korábbihoz képest is jobban díjazza az egyéni körzetekben elért győzelmeket. Ezért arra van szükség, hogy minden körzetben csak egy demokratikus jelölt induljon.
1. Választási párt létrehozása, miniszterelnök jelölt kiválasztása
Minden elemzést azt mutatja, hogy legsikeresebben egy egységes választási párt tud eséllyel indítani jelölteket. (Matematikailag három vagy akár négy párt is megegyezhet az un. koordinált jelöltállításban - de belátható, hogy a választók számára nagyon zavaró, hogy amíg országosan ezek a pártok vetélytársai egymásnak - addig lényegében közös jelölteket állítanának az egyéni kerületekben. Annak is nagy a veszélye, hogy a jelölt munkáját, kampányát a többi szervezet csak kevéssé támogatná - az erőforrásokat a saját jelöltekhez csoportosítanák át.)
Bár több szervezet is minősítette már önmagát kormányváltó erőnek - belátható, hogy ennek kialakulására egyiküknek sincs esélye. Ezért a logikailag is első lépés a választási párt létrehozása. Elvileg egyszerű a képlet: minden demokratikus erő (civilek, pártok, egyének) ideiglenesen - pl. az alkotmányosság helyreállításáig - adják fel identitásukat, s egy választási pártnak, illetve un. pártoktól független szakértőknek adják át a politizáló szerepet. Ez számomra teljesen logikusnak hangzik, s ha valaki megcsinálja, én is beállok a sorba. Amíg azonban az ex-fideszesektől az újbaloldalig, a korábbi elittől a mindenkit elutasító "tisztákig" terjedő skálák mentén létező erők programjai, identitása közt kibékíthetetlen - vagy annak tűnő - ellentétek vannak, ez nem várható. Az ugyanakkor borítékolható, hogy minél szélesebb körről van szó, annál kevésbé lehet egyértelmű programot összeállítani. Márpedig hiába szimpatikus az "Orbán takarodj!" - még ha ezen a NER lebontását is értjük - ezen kívül is ígérni kell valamit, legyen az "vér, verejték, könnyek vagy gazdaságpolitika, egészségügy, oktatás... Ezért továbbra is jó megoldásnak tartom a szakpolitikai témák mentén történő "kampányolást", s több fordulóban tartom kialakíthatónak a támogatottság mérését, ezzel együtt annak a nyilvánvalóvá tételét, hogy a közjogi mellett milyen szakpolitikai témákban alakítható ki egyetértés. Ez alapján az is nyilvánvalóvá válik, hogy kik képesek kormányprogram összeállítására is, s kik lesznek majd az új kormány konstruktív ellenzéke, akik csak a közjogi kérdésekben tudnak egyetérteni.
A miniszterelnök jelölti megmérettetésen így csak olyanoknak szabad elindulniuk, akiket minden tényleges támogatottsággal rendelkező erő el tud fogadni. (Lefordítva ez azt jelenti, hogy nem érdemes pártpolitikusokat nevezni.)
Csak látszólag bonyolult ez a többkörös eljárás, mivel a mai technikai lehetőségek mellett lehetőség van a gyakori mérésekre, megmérettetésekre is.
2. Az egyéni választókerületekről (VK)
A legtöbb kritika azért ért, mert az egyéni helyekért nem tartom szükségesnek a versengést. A véleményem nem változott: tekintve, hogy a program-alkotáskor előzetesen megállapíthatók az erőviszonyok, az egyes szervezeteknek nem fűződik érdekük ahhoz, hogy saját jelöltjeiket állítsák előtérbe - ugyanakkor az a tapasztalat, hogy a pártszimpátiák a meghatározóak az egyéni jelöltekre leadott voksolásoknál is.
Kétségtelen, hogy egy kiemelkedően jó jelölt 2-3 %-kal többet is tud szerezni, mint az őt támogató szervezet - s ez akár döntő is lehet. Tekintve, hogy a jelölésben résztvevő szervezetek (a választási párt tagjaiként) nem érdekeltek abban, hogy helyi szinten ragaszkodjanak a saját jelöltük indításához, ezt elég biztosítéknak érzem ahhoz, hogy megfelelő jelöltet állítsanak. Ennek alternatívája az, ha a VK-kban is egymással vetélkedők közül kerül ki a választáson induló jelölt. Ennek valóban nagyobb lehet a PR értéke, több szereplőhöz is eljuthat a téma. Pl. ha a jelöltek részt vesznek 1-1 vitán, az a helyi sajtó, TV számára is hírértékű lehet. Ezért a kérdés az, hogy a VK-ban milyen technikát lehet alkalmazni. Akár a drága és bonyolult tényleges voksolásra vagy a gyakorlatban egyszerűbben megvalósítható internetes szavazásra kerül sor, az országos lebonyolításával szemben nem biztosítható a reprezentativitás, így felértékelődik az aktivisták szerepe - ami nem jelent minőségi garanciát. De ha ez 2-3 %-ot is jelenthet, akkor érdemes belefogni.
3. A lehetséges menet:
1. Potenciális szereplők összehívása, közös nyilatkozat a jogállamiság visszaállításáért, az előválasztási menet elfogadásáért - létség kívül ez a legkényesebb pont.
2. Támogatottság felmérése, programalkotás - elektronikus úton és közvélemény kutatások alapján
3. Közös miniszterelnök jelölt megválasztása.
4. VK egyéni jelöltek megválasztása.