Egy korábbi posztomban arról írtam, hogy milyen irányba (kompetencia) kellene fejlődnie az oktatásnak. Hogy ne legyenek naiv álmaim, két hozzászólást is kaptam:
1. Spíró György írását ajánlották a figyelmembe
Egy korábbi posztomban arról írtam, hogy milyen irányba (kompetencia) kellene fejlődnie az oktatásnak. Hogy ne legyenek naiv álmaim, két hozzászólást is kaptam:
1. Spíró György írását ajánlották a figyelmembe
2. Egy példabeszédet írt egy kedves ismerősöm, amit engedelmével most közre is adok:
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király. Kihírdette, hogy az ő országában sütik majd a legfinomabb kacsát. Parancsba adta alattvalóinak, hogy tegyenek meg mindent ezért a célért.
Összeült a kacsasütő bizottság, komolyan munkához láttak. A kincstár kiutalta a működésükhöz szükséges aranyat. Hosszasan vitatkoztak : az egyik kutatásokat végzett, milyen tradíciói vannak a kacsasütésnek, a másik albizottságot hozott létre a kacsa anatómiájának vizsgálatára, a harmadik 3D-s modelleket készíttetett, stb.
Közben megalakult egy ellen-kacsa bizottság. Ők a nyugat-európai kacsasütés módszereit akarták integrálni, és persze minden kisebbségnek biztosítani ez egyenlő kacsasütési jogokat.
Közben a szakács szíven döfte magát a konyhakéssel, mert nem kapta meg a 30 garast, hogy kacsát vehessen....
