Méltányosság politikaelemző központ: A magyar jobboldal természetrajza – ÉS, 2013.05.17.
Mi vezethetett oda, hogy egyesek rejtett apológiaként értékelik az anyagot – s felhozható-e bármi a "vádlott" védelmében?
Méltányosság politikaelemző központ: A magyar jobboldal természetrajza – ÉS, 2013.05.17.
Mi vezethetett oda, hogy egyesek rejtett apológiaként értékelik az anyagot – s felhozható-e bármi a "vádlott" védelmében?
Kis János jelentős, pengeéles, s néhány részlettől eltekintve pontos képet rajzol a magyar politikáról, a politikai oldalakról. http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/az-osszetorlodott-ido-%E2%80%93-masodik-nekirugaszkodas a Beszélő 2013. május 5-i számában. Ennek az írásnak a függelékét az ÉS (2013.05.13.) külön is megjelentette. Három ponton teszek észrevételt, s egy pontom van vitám a szerzővel.
Három fogalmat magától értetendőként használ az elemzés: közjó, demokrácia, zéró összegű hatalmi játszma.
Csizmadia Ervin kérdezi: Miért „alaptalan” a magyar demokrácia? (ÉS 2013.04.05.) Az íráshoz kapcsplódó véleményemet már kifejtettem:
http://geo.nolblog.huhttp://geo2.blog.hu/media/image/2013-05-07/8247802/.
Tekintve, hogy azóta írására már született reakció (Lendvai Ildikó: Részvétel és képviselet, ÉS 2013.05.03.), erre reagálok, "másodközlök":
Hazánk bajban van!
(egy korábbi változat aktualizálása)
„a politika alapigazsága, hogy függetlenül attól, hogy ki kit szeret, annak kell a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltjévé válnia, akinek a pártját a legtöbben támogatják”.
Ezt nem így javaslom.
Georges Clemenceau: „A háború túl komoly dolog ahhoz, hogy csak katonákra bízhatnánk.”
E mögött az a tartalom, hogy mivel a katonákat harcolásra képezték ki – ők fegyverrel akarják megoldani a konfliktusokat.
A társadalom életére: „A társadalom túl komoly dolog ahhoz, hogy csak politikusokra bízhatnánk.”
Georges Clemenceau: „A háború túl komoly dolog ahhoz, hogy csak katonákra bízhatnánk.”
E mögött az a tartalom, hogy mivel a katonákat harcolásra képezték ki – ők fegyverrel akarják megoldani a konfliktusokat.
A társadalom életére: „A társadalom túl komoly dolog ahhoz, hogy csak politikusokra bízhatnánk.” Nálunk mindenképp.
Csizmadia Ervin kérdezi: Miért „alaptalan” a magyar demokrácia? (ÉS 2013.04.05.) Régóta kutatja és elemzi a magyar társadalom helyzetét, írásában jól írja le, hogy társadalmi alapok nélkül törvényszerűen következett be a jogállam válsága.
dr Gulyás Gergely képviselő vette magának a bátorságot, hogy nyilvánosságra hozza Scheppele professzorhoz írt levelét.
Túl a konkrét ferdítéseken, csúsztatásokon és hazugságokon - a jellegzetes érvelés az, hogy ne nézzük az egészet, vitatkozzunk a részletekről.
Erről viszont az ugrik be, hogy az irodalom ismer egy olyan esetet, amikor egyébként ép részekből (esetünkben ugye nem is erről van szó) sikerült egy szörnyűséget létrehozni. http://hu.wikipedia.org/wiki/Frankenstein
A dolog pikantériája, hogy ezt az "alkotót" - Victornak hívták.
A poszt többi része, mellékletként, tartalmazza azt a levelet, melyet a nagy tudású képviselő jegyez - s a kommentjeimet.
Olvasom az általam tisztelt szerző elemzését (Csizmadia Ervin: Milyen lesz az új pártrendszer? NOL, 2013.03.26). „A magam részéről egy stabil négypártrendszer kialakulását várom, s ezen belül az új kispártok integrálódását a két nagyba. Ezzel persze a kicsik is nyerhetnek, hiszen ideológiai profiljukkal legalább részben újjáformálhatják az ellenzéki alappártok karakterét is.”