HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

Geoketty

2015.04.26. 23:25 Geo_

Régóta húzódik ez az írás. Eredeti szándékom szerint az innen-onnan összeszedet tudás-morzsákat szedném össze, hogy lássam, összeáll-e belőle valamilyen kép. De a nagy műre még várni kell.

Régóta húzódik ez az írás. Eredeti szándékom szerint az innen-onnan összeszedet tudás-morzsákat szedném össze, hogy lássam, összeáll-e belőle valamilyen kép. De a nagy műre még várni kell.

Nagyon sok szó esik a szegénységről, s nem lehet ezt érzelem nélkül tenni - ugyanakkor mégis meg kell próbálni, legalább így, "papíron". Érzéketlen, rossz embernek tartom, akit nem kavarnak fel a szegénység képei, s az ilyesminek mozgósító ereje is lehet. Ugyanakkor olyan veszélyeket is látok, hogy ilyenkor egy egyszeri felbuzdulással megnyugtatjuk a lelkiismeretünket, pl. veszünk egy FN-t - vagy éppen nem jó időben, nem jó helyen, nem jó módszerrel próbálkozunk.

A szegénységről, a vagyoni különbségekről szóló értelmiségi vitákat leginkább Pikkety és az FNA hozta felszínre - nagyon helyesen, ugyanakkor százezrek, milliók számára napi realitás a szegénység. Valódi problémamegoldás csak valós helyzetértékelésen alapulhat.

Hogyan lettek a gazdagok egyre gazdagabbak?

A feudalizmusban a gazdagság az erőből, az oligarchikus viszonyokból, az öröklött kiváltságokból adódott.  Ez a fold alapú gazdaság képtelen volt kitermelni a háborúkhoz, gyarmatosításhoz, a birodalmak fenntartásához szükséges javakat - így jutott egyre nagyobb szerephez a polgárság, a kereskedő- és iparos réteg, a "harmadik rend" - mely azután le is rázta magáról a feudalizmus kötöttségeit. Ehhez a "szabadság, egyenlőség, testvériség" szolgált ideológiai alapul - ahol a szabadság elsősorban a polgároké volt, az egyenlőség az arisztokráciához képest lett az - a szolidaritás pedig állandó eleme a keresztény kultúrkörnek. (Érdemes megjegyezni: e szép elveket össze tudták egyeztetni a gyarmatosítással, rabszolga kereskedelemmel.)

Érdemes leszögezni, hogy a gazdagodásnak vannak minden szempontból tisztességes formái. Egyrészt azok a kis-és középvállalkozások, melyek évek, nemzedékek során gyarapodnak - s nem véletlen, hogy a nálunk egészségesebb társadalmakban ezek szerepe sokkal nagyobb, mint nálunk. (A kényszer- és álvállalkozókat e körből nyugodtan kihagyhatjuk.) Ez egyrészt a polgári gondolkodás ("a tisztességes munka, tisztességes jövedelem") alapja, ez stabilitást ad a társadalomnak - s komoly foglalkoztatója a kevésbé képzett munkaerőnek is. (Az Alpok országaiban szembetűnően érzékelhető mindez.)  A másik mód az, amikor valakinek a találmányán, újításán, innovációján alapul a gazdagsága, amikor valami újat hoz létre - ez a fejlődés biztosítéka.

A gazdagodásnak vannak olyan alapjai, melyek törvényszerűnek mondhatók - s pl. a hálózatelméleti megközelítés is segíthet a megértésükben. Az ilyen az, hogy a pénz pénzt vonz: belátható, hogy az tud üzletet kötni, akinek van pénze, vagyona, aki a megtakarításait üzlete fejlesztésére tudja fordítani, vagy aki hitelképes a bankoknál. Egy kicsit ehhez hasonlít az alap, amikor arról van szó, hogy egy felzárkózó gazdaságban azok régiók, csoportok tudnak könnyebben csatlakozni, akik fejlettebbek, eleve vagyonosabbak.

Ezen a ponton szeretném leszögezni: azt tartom méltányos gazdagodásnak, mely nem mások terhére, kárára történik.  Ugyanakkor látható, hogy még ebben a teoretikusan méltányos esetben is nyílik a "lent és fenn" közötti olló.

Már az előzőekben érintettem, hogy mi jelentett változást a moderált, kkv-kat jellemző vállalkozásokhoz képest: ez pedig abból adódik, hogy a tömegtermeléshez, a nagy projektekhez sokkal több tőkére volt szükség, amit alapvetően banki hitelekből, tőzsdei tőkebevonásból lehetett megvalósítani. A hitelezés alapja az, hogy míg egyesek megtakarítanak, mások ezt a pénzt kölcsönként felveszik, majd azt kamattal növelve visszafizetik. Az ebből adódó különbség addig nem okozott nagy társadalmi feszültséget, amíg ezt nemzetállami keretekben kezelni tudta a szocialista piacgazdaság modellje, ami biztosította a "lecsorgó hatást". Ha szemléltetésként használjuk a marxi c+v+m "képletet, abból is kitűnik, hogy a piac csak akkor működik, ha van vásárlóerő, lakossági fogyasztás. Ezen változtatott a globalizáció - mely nem pozitív vagy negatív értékeket hordozó fogalom, hanem az a jelenség, hogy a világ meghatározó folyamatai nemzethatárokon átnyúlókká váltak, így kijelenthető, hogy nem csak a gondok, hanem a megoldási lehetőségek is már csak e szinten létezhetnek.

Míg a globális kereskedelem, a kultúrák találkozása természetes folyamatnak tekinthető - a globális pénzpiacok kialakulásának sebessége, szabályozatlansága már hibás döntések eredménye. Korábban - az arany, majd a dollár standard idejében - jól elkülönültek egymástól a hagyományos kereskedelmi és a befektetési intézmények - ennek a felszámolása sérülékennyé tette a gazdaságot, felerősítette a nagy lufik kialakulásának az esélyét, s a pénz a hagyományos értékmérő és csereeszköz szerepéhez képest önálló termékké vált. Izgalmas, hogy mindez eredetileg kockázatkezelési eszközöknek szánt instrumentumokból alakultak ki. Önmagában ez nem feltétlenül veszélyes: ha az egyik szereplő emelkedésre, a másik csökkenésre játszik - akkor zérus összegű a játszma. Ez addig nem is jelentene gondot, amíg szimmetrikusak a viszonyok a szereplők közt, de tudjuk, hogy a kisbefektetők jóval kevésbé informáltak, az ő szerepük nem képes befolyásolni a piaci viszonyokat, ezért az eredmény eltolódik a nagyobb, informáltabb, erősebb szereplők felé. Ma a megtermelt GDP-k összegénél hetvenszer nagyobb a pénzmozgás (pénzmennyiség * forgási sebesség) a piacokon. A már említett befektetési és kereskedelmi banki tevékenységek összefonódása azzal jár, hogy a befektetési bankok veszteségei - ugyan, kinek is fájna ez?, gondolhatnának - egyből éreztetik a hatásukat a hitelezésben, a (reál) gazdaság működésében is. Kis megtakarításainkat a brókereink egyaránt fektethetik pénzeszközökbe, vállalati részvényekbe, különböző alapokba, s minden ügylet után jutalékot fizetünk. A kormányok pénzügyi könnyítései, pénznyomtatása a vállalatok hitelképességét növeli, de e pénzek jelentős része a pénzpiacokon köt ki. Így ha nem is önmagában a banki hitelezés teremt pénzt - de a pénz pénzt vonz alapon is növekednek a pénzpiacok nagysága, még könnyebben alakulnak ki nagy vagyonok.

Méltányos - ugyanakkor az olló nyílásához vezet még az un. komparatív előnyök http://ecopedia.hu/komparativ-elonyok-modellje egyébként méltányos kihasználása is, ha az abszolút előnyben lévő országban az erőforrásokat azokba az új, innovatív ágazatokba tudják átcsoportosítani, melyekben jóval nagyobb az előnyük - vagy éppen új iparágakat, termékeket tudnak létrehozni.

E ponton érdemes definiálni a kizsákmányolás fogalmát: azt, amikor a (többlet) profit az erőfölénnyel való visszaélésből, így a természeti, környezeti, anyagi, információs javak kisajátításából, a monopóliumokból, aszimmetrikusan hozzáférhető információkból ered. Így természetesen erkölcstelen a gyarmatosítás, a neokolonizáció, a rabszolgaság, de méltányolható a Windows vagy a Facebook anyagi értelemben is vett sikere - mindaddig, amíg nem a monopol helyzet kiépítésén alapul. Nem lehet kárhoztatni, ha egy cég bevételei növelésére, kiadására törekszik - de mélységesen elítélendő, ha ez a politika korrumpálásával, vagy még inkább, ha diktatúrákkal való üzletelésből vagy politikai zsarolásból ered. Ha olyan országba telepíti ki a tevékenységét, ahol nem működnek a hazájában általános munkaügyi, környezetvédelmi szabályok - s ezért olcsó a munkaerő, a nyersanyag kitermelés. Ezek sokkal nagyobb bűnök, mint a konkrét jogszabályok megsértése, ld. Madoff, Questor ügyek. S attól, hogy objektív törvényszerűségnek tartom a hálózati kapcsolatok működését - ez még nem jelenti, hogy elfogadható lenne az oligarchikus kapcsolatok hálózata.

Ha nem tartom eleve erkölcstelennek, etikátlannak a gazdaságot - akkor mégis, mi a baj? Nem az, hogy Paris Hiltonka milyen bulikon veri el az örökségét - ez egyéni problémája az ifjú hölgynek. Ennél komolyabb az un. patrimoniális társadalom kialakulása. Ennek hátrányait ismerjük - a feudalizmusból. S ebben nem csupán az a baj, hogy öröklődnek a kiváltságok, az esélyek - hanem az is, hogy az ilyen helyzetben lévők energiájukat poziciójuk megvédésére használják fel, ami gátja a fejlődésnek, a gazdasági-társadalmi innovációknak is. A társadalom szélei közti nagy távolság akadályozza annak a társadalmi kohéziónak a kialakulását, ami a fenntarthatóság és a versenyképesség alapja lenne. Az elszegényedés, az ebből következő társadalmi feszültségek jól kimutatható további gazdasági hátrányokkal is járnak. Hazai számokkal is kimutatták, hogy a kiművelt emberfő - az oktatására, egészségügyi ellátására, stb. fordított összegekhez képest nettó befizetője, adózója lesz az államnak - míg a szegénység "fenntartása" súlyos költségeket jelent. (Növekvő járványveszély, adminisztrációs és rendészeti költségek - nem is említve az életmód minőségi tényezőit.) Ha a szegénység miatt nincs tényleges kereslet a megtermelt javak iránt, nincs fogyasztás - akkor a gazdaság sem működőképes, összeomlik, a már említett c+v+m alapján is. (Ahol a v a nem tőkések össz-kereslete).

Belátható, hogy megoldást csak globális keretekben lehet találni a globális problémákra. Csak így lehet "lehűteni" a forró pénzeket, s szabályozni a pénzügyi és gazdasági folyamatokat - pl. a Tobin adó bevezetésével, az átláthatóság növelésével, vagy éppen az off-shore jelenség felszámolásával. Elkerülhetetlen a vagyonadó bevezetése, s hogy Észak segítse Dél problémáinak a megoldását. Ha nem teszi, Dél idejöhet, hogy enni kérjen. http://nol.hu/velemeny/20121124-mint_a_bajor_paraszt-1348381. Ha nem teszi, még eljöhet az a rossz scifikből ismert állapot, hogy a leggazdagabbak egy biztonságos bunker világban élnek, ahol a robotok maximálisan kiszolgálják őket, megtermelik számukra a jó levegőt és a tiszta vizet. Néhányan őrzik őket a külvilágtól, melyben az emberek többsége él vagy éppen vegetál. S még azt sem említettem, hogy közben fenn is kell tartani nem csak a gazdaságot és a társadalmat, de a környezetünket is.

De ez már egy következő fejezet lesz. Megleptem magam Piketty könyvével, utána tán okosabb leszek. Addig is várom olvasóim segítségét. http://444.hu/2015/04/22/piketty/

17 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr918247988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

13118 2015.04.25. 08:07:56

"De a nagy műre még várni kell." - szerintem ez vonatkozik Pikettyre is. állítólag, ismét Bill Gates a világ leggazdagabb embere. vagyona (!) egy év alatt 3,2 milliárd dollárral úgy lett több, hogy közben kiadott jótékonyságra 1,5 milliárd dollárt. a hírben nincs részletezve, hogy ez a növekedés kp, vagy valamiféle üzleti érdekeltség. Gates példáján látható, hogy növekvő gazdagodás akkor következik be, ha az egyén bevételei meghaladják a kiadásait. a szegénység alapvető problémája meg az, hogy a bevételek nem fedezik még az élethez legszükségesebb kiadásokat sem. a problémát tovább bonyolítja, hogy a számítógépes robottechnika miatt még kevesebb emberi munkára van szükség, így egyre kevesebb ember jut bevételhez. végül: szerintem nem az a baj, hogy Bill Gates (és mások) vagyona növekszik, hanem mi legyen az egyre több szegénnyel, hogyan jussanak olyan mértékű bevételhez, amiből emberhez méltó módon tudnának élni?

23353 2015.04.25. 14:08:06

Jó poszt. Piketty de mások is felhívták a figyelmet a have és have not közötti különbség egyre fokozottabb tágulására, ami figyelmet követel. A problámát nem könnyíti az a tagadhatalan tény, (az US ben és máshol) hogy a demokratikus választásokban a pénznek túl nagy a szerepe. Eredményeképpen a megválasztottaknak, túl nagy az elkötelezettsége.

58395 2015.04.25. 18:11:13

..........."Érdemes leszögezni, hogy a gazdagodásnak vannak minden szempontból tisztességes formái.".................. Érdekes felvetés, de újabb kérdéseket vet fel: Pl. azt, hogy a jelen törvények szerinti "tisztességességről" van szó, (amely törvények megszületésében a -pénz- "bábáskodott", vagy egy ennél sokkal ősibb, általánosabb, etikai követelménynek a szabályai jelzik a tisztesség definícióját)? Mert hát az erősebb kutya üzekedik tudvalevőleg, valamint a szabályokat is ő alkotja...:-)) Ez azonban még nem testesíti meg, a "tisztesség" fogalmát... Messze nem...

199664 2015.04.25. 18:30:20

Hát,hogy mi legyen az egyre több szegénnyel,arra éppen maga Bill Gates ad választ az alapítványain keresztül! És erre a szöveges választ a Georgiai Tanúsítványkövek adják meg a választ! "Tartsd a világ népességét 500 millió alatt""

12347 2015.04.25. 19:22:10

1. Hmmmm Gates, Soros - kihozzák a piacból, amit csak tudnak - ugyanakkor jelentős összegeket visszaforgatnak. Nem tudom, ebben mekkora szerepe van az adózásnak - de az ilyesfajta elvárás lehetne törvényszerűség. Nem tudom, mi lenne a hatása a szigorú és egyre progresszívebb örökösödési adónak - ezt tartanám méltányosnak és igazságosnak, de attól még nagy kérdés, hogy a gyakorlatban hogyan is működne. Közben pedig itt van a közeljövőben, amit említesz - a hagyományos élőmunka megszűnése, de legalábbis jelentős csökkenése. Nem akarok sci-fit írni, de ezt is valahogy modellezni kellene. Ha nincs v, akkor nincs kereslet, s nincs értelme a termelésnek. Ezért is került elő az FNA - amit jelenlegi formájában még nem tartok megvalósíthatónak http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/az-fna-t-bevezetni-nem-kell-felnetek-jo-lesz-ha-mindenki-egyetert-en-nem-ellenzem tekinthetem úgy is, hogy az FNA tőke-jövedelem, ami állampolgári jogon jár - de ahhoz, hogy egy normális társadalom legyen, ahhoz egészen más mentalitás kellene. A "közösségi tulajdonban" sem tudok belátható időn belül hinni. S egy irtó nagy ellentmondás: a világ legfejlettebb felén már sci-fi közeli állapot van, miközben nálunk is van vagy milliónyi mélyszegénységben élő, s vannak olyan területek, országok, melyek egésze ebbe a kategóriába tartozik. S akkor még "színesíti" a dolgot az eltérő kultúrák hatása - nagy hirtelenjében ennyi jut eszembe, ami számomra jelenleg lehetetlenné teszi, hogy előre tudnám látni a jövőt.

12347 2015.04.25. 19:23:27

2. little Igen, fontos dolog - valamivel szoftabb változata a magyar helyzetnek.

12347 2015.04.25. 19:24:35

4. pietnik Valójában a fejlettséggel csökken a népesség is.

12347 2015.04.25. 22:39:23

3. Kokó Nem. Tisztességesnek azt tartom, ha nem mások, a környezet, kultúra kárára történik. Belátom, nem könnyű szétválasztani, de gondolati síkon tán érdemes, hiszen ha minden gazdagodást tisztességtelennek tartunk, akkor végső soron bárkiét is annak tarthatjuk, nem?

251002 2015.04.26. 01:00:16

Kedves Geo! Önnek van egy fixa ideája, mely szerint kizsákmányolásnak csak azt tekinti, ami erőfölénnyel való visszaélés. De nem sorolja az erőfölénnyel való visszaélés körébe még a munkanélküliség fenntartásának kérdését sem. Például vissza lehet élni a közönséges butasággal is. Vagy nevezzük inkább neoliberális (neokonzervatív ortodox) monetáris politikának? (Kokó is ilyesmit feszeget, amikor azt mondja, hogy a pénz alkotja a törvényeket.) Vissza lehet élni nemcsak az offshore pénztranszferekkel, de a SwissLeaks módszerekkel is. Vagy egyszerűen azzal, hogy a tőkés a profitját nem fekteti vissza a gazdaságba, hanem menekülő valutában tartja egy svájci számlán. Mindennek a lényege, hogy a tőke nem teljesíti be a tőle elvárt feladatát. Általánosságban ki lehet jelenteni, ha visszaél a tőkés az erőfölényes helyzetével, ha nem, hogy a profitnak mindenféleképpen van egy olyan része, amely a munka (és azon belül elsősorban a tudásalapú tevékenység) hozadéka kellene, hogy legyen, de nem az, mert a tőketulajdonos az emberi tudást is kisajátítja. Általánosságban megfogalmazva a tőketulajdonos az emberi munkaerő értéktermelő képességét sajátítja ki, miközben mindössze munkabért fizet érte. Ez önmagában kimeríti az erőfölénnyel való visszaélés fogalmát.

12347 2015.04.26. 08:37:42

9. aLEx - igyekszem használható fogalmakkal operálni, s megadni, hogy azon a fogalmon mit is értek. Engem nem zavar, ha Ön más tartalmat ad ugyanannak a karakter-sorozatnak - csak adja meg hozzá a saját értelmezését. Pl. a munkanélküliség: tudjuk, hogy a leginkább prosperáló gazdaságban is van kb. 5 %-os, un. súrlódásos munkanélküliség, mert valaki éppen munkahelyet vált, stb. Tehát ez eddig nem kizsákmányolás - de hol kezdődik? A közönséges butasággal bloggerek, papok, politikusok, kereskedők, stb. rendre visszaélnek. A tőkésnek pedig az a dolga, hogy a profitját maximalizálja, tőle nem is szabad mást elvárni. Ha pedig eljutunk egy olyan állapotba, hogy robotok, intelligens gépek termelik meg a javakat, akkor legyünk boldogok, mert megszűnik a kizsákmányolás, hiszen nincs szükség (a hagyományos értelemben vett) munkára?

251002 2015.04.26. 12:12:39

RE: 10. Geo (szerkesztő) 2015. 04. 26. 8:37 "... tudjuk, hogy a leginkább prosperáló gazdaságban is van kb. 5 %-os, un. súrlódásos munkanélküliség, mert valaki éppen munkahelyet vált, stb. Tehát ez eddig nem kizsákmányolás - de hol kezdődik?" Semmi ilyesmit nem "tudunk"! Ilyen adataink, ilyen ismereteink nincsenek, Ez az Ön feltételezése csupán. Mert miközben Ön szerint létezik ez a fajta "átmeneti" munkanélküliség, közben létezik a munkaerő szabad áramlása is - a perifériáról a prosperáló régiók felé. Ebből számomra egyértelmű, hogy még az 5%-os mértékű a munkanélküliség is mesterségesen fenntartott. Önnek például eleve eszébe sem jut, hogy vajon ez a (normálisnak tekintett) 5%-ös munkanélküliség mennyivel nyomja le a munkaerőpiaci béreket a munkanélküliség felszámolását feltételező egyensúlyi bérekhez képest? Amelyek hivatottak volnának a vásárlóerőt képezni a piacon. Ha Ön eleve kizárja a kérdés megvitatásából az Önnek nem szimpatikus válaszokat, akkor nem is juthat helyes eredményre. "Tehát ez eddig nem kizsákmányolás - de hol kezdődik?" A mondatnak az első felét nem is vagyok hajlandó vizsgálni. A kérdésére, hogy hol kezdődik a kizsákmányolás, az a válaszom, hogy kizsákmányolás minden olyan jövedelemrész elvonása, amelynek forrása a munka. Marx ezt nem tudta elméleti úton meghatározni, de azóta fejlődött a marxizmus is. Ma már azt mondhatjuk, hogy igenis ki lehet számolni! Azaz, ha akarjuk, megtesszük, ha nem akarjuk, akkor nem. Ön hajlandó részt venni egy ilyen számítási műveletben, amelynek eredménye a termelőeszközök tulajdonjogának arányos változása lehet? "Ha pedig eljutunk egy olyan állapotba, hogy robotok, intelligens gépek termelik meg a javakat, akkor legyünk boldogok, mert megszűnik a kizsákmányolás..." Bizonyára van, aki így nézi a dolgokat. Én nem így nézem. Egyrészt azért, mert az alkotó embernek szüksége van az alkotó munkára, hogy önnön lényét megvalósíthassa, és a szellemi munka iránti szükséglet soha nem fog megszűnni. Másrészt pedig azért nem nézem így a dolgokat, mert nekem nem álmom a "TITTYTAINMENT", hogy mindenki naponta kap egy boldogságpirulát és fetrenghet egész nap a saját mocskában. Ez lesz az FNA, ha nem vigyázunk.

12347 2015.04.26. 15:34:51

11. aLEx Önnel egyáltalán nem öröm vitázni http://www.econom.hu/surlodasos-munkanelkuliseg/ Az pedig már kifejezetten bosszantó, ha egy idézetből elmarad az értelmet adó kérdőjel a végéről. Kérem, ne trollkodjon a posztjaimban.

251002 2015.04.26. 17:28:16

RE: 12. Ja persze, ha Ön eleve csak olyanokkal szeret vitatkozni, akik Önnel egyetértenek, akkor ezt a feltételt szíveskedjen előre közölni! Azon csodálkozom, hogy Ön egy ilyen link alapján készpénznek veszi, hogy a "súrlódásos" munkanélküliség normalizált mértéke 5%. A linkből ezt az axiómát nem lehet kiolvasni. "Kérem, ne trollkodjon a posztjaimban." (Ennek a mondatnak viszont a felkiáltójel adna értelmet.) Ön szerint az egyet nem értő vélemény a "trollkodás"? Ha igen, ezt is szíveskedjen a vitaindítóban eleve közölni! Máskülönben honnan tudjam?

12347 2015.04.26. 17:58:25

13. aLEx Tudja, nem az a baj Önnel, hogy buta - hanem az, hogy okosnak képzeli magát. a "van kb. 5 %" - az azt jelenti, hogy néhány százalék, s van, ahol 3-5, máshol 5-6 %-ot írnak. Ha egy kis erőfeszítést tenne, a google segítene - s ez egyszerűen nem vita témája. Az pedig, hogy ocsmány és aljas módon elhagyja a mondat értelmét meghatározó kérdőjelet az idézetéből, majd azután az Ön által így mesterségesen produkált állítással vitatkozik, szóval hogy ezt mindössze trollkodásnak minősítem - ez pusztán úri modorom bizonyítéka.

251002 2015.04.26. 23:10:38

Kedves Geo! Csak sikerült megérkezni az Ön "szakterületére", miszerint Ön egyszerűen "butának" minősíti azt, aki Önnel vitába mer szállni. Az "ocsmány", meg "aljas" minősítésről már ne is beszéljünk! Tud még mást is esetleg? Úri modor? Ugyan kérem? Mióta úri modor felfújt hólyagnak lenni?

12347 2015.04.26. 23:20:09

15. aLEx Igen, drága jó aLEx, munkaköri kötelességem volt a munkavállalók képességeinek, kompetenciáinak megítélése :-) Attól, hogy engem akárminek is nevez, a súrlódásos munkanélküliség még egy létező fogalom. Elhagyni egy kérdőjelet, majd nem beismeri, hogy az megváltoztatja az eredeti mondanivaló jelentését - semmiképpen sem vall kifinomult lélekre. De hogy ne maradjon tudatlan: "Mióta úri modor felfújt hólyagnak lenni?" Sajnálatomra erre közvetlen választ nem adhatok, de ha egy tükör elé ül, megbeszélheti önmagával, vajon úri-e a modora, s akkor majd választ is kap a kérdésére. Súrlódásos munkanélküliség, írásjelek használata - na, ezekről kellett volna kérdeznie.

251002 2015.04.27. 00:06:58

RE: 16. "Súrlódásos munkanélküliség, írásjelek használata - na, ezekről kellett volna kérdeznie." Ezek volnának a geokettizmus nagy elméleti vívmányai? Ezért fölösleges volt ennyit gyürkőznie, megírhatta volna hamarabb is.