Ma már nagy az irodalma - az alapja szigorú matek, működését a gyakorlat igazolja - s nagyon sok minden érthetővé, magyarázhatóvá válik.
Barabási-Albert László, Csermely Péter írásai magyarul is elérhetőek
1. A társadalmi hálózatokban emberek, illetve emberek csoportjai (maguk is hálózatok) kapcsolódnak egymáshoz. Ez a kapcsolat nem véletlen szerű - új kapcsolatainkat a már meglévők befolyásolják, illetve akinek minél több kapcsolata van, annál könnyebben létesít újakat.
2. A kapcsolatok lehetnek "erősek" (pl. közvetlen családtag, munkatárs) vagy "gyengék" (informatív).
3. A hálózatok kezdetben növekedésre vannak ítélve - kérdéses, meddig
4. A hálózatok alakíthatók - s a hálózatok bennünket is alakítanak.
5. A valós társadalmat hálózatok hálózataként írhatjuk le - s ezek között is értelmezhető az erős és gyenge kapcsolat.
6. Gyenge kapcsolatok nélkül a hálózat hierarchikussá, merevvé válik, elveszti rugalmasságát, fejlődési lehetőségeit. A központi csomópont sérülése az egész háló sérülésével jár.
7. Erős kapcsolatok nélkül a hálózat diffúzzá, struktúra nélkülivé válik, s egy határon túl nem is tekinthető hálózatnak. A rugalmas hálózatban egy-egy csomópont kiesése nem jelenti feltétlenül az egész hálózat sérülését.
A fentiek megerősítik azokat a korábbi tapasztalatainkat, hogy miért sem jók a centralizált, hierarchikus szervezetek: bármennyire is képesek egy, a központból kiinduló utasítást szervezetten végrehajtani, megszűnik a rugalmasság, a megújulási képesség. A hálózaton belül is lecsökkennek az informális, "gyenge" kapcsolatok - s ez még inkább jellemző a más hálózatokkal való kapcsolat hiányára. Így megszűnik az esélye bármilyen közös érték elfogadására - csak a merev szembenállás lehet a jellemző. E rugalmas kapcsolatok hiányában növekedési lehetőségként csak más szervezetek "felvásárlása" marad, amit kisgömböc effektusként is ismerünk. Ilyen állapotban van a Fidesz.
Ezzel szinte teljesen más végletet képvisel az un. demokratikus ellenzék. Számos kis hálózat alkotja, melyek egymással vérre menő ideológiai, identitásbeli, hitelességi vitát folytatnak, így viszont esélyük sincs arra, hogy olyan szilárdságot, politikai erőt érjenek el, ami "versenyképes" lehet az uralkodó monolit tömbbel szemben. Pedig van megoldás: vizsgálatok kimutatták, hogy már a fehérjék is képesek arra, hogy a környezet hatásaira megváltoztassák az állapotukat, szilárdabbak legyenek vagy éppen a rugalmasságukat növelik meg. (https://www.youtube.com/watch?v=9HIGFgWoT4A ). Ehhez először szóba kell állni egymással - ha máshogy nem, közvetítőkön keresztül - majd közvetlenül is, hogy azután ebből ha csak egy projektre, a jogállam visszaállítására, egy ideiglenes, de erős kapcsolat jöjjön létre. (Ennek vannak létező technikái, pl: http://geo1.blog.hu/2016/01/13/z_konyvtarat_de_ezeret_757 .Ha ezt nem ismerik fel az álbaloldalizók és neoliberálisozók, konzervatívok, zöldek, baloldaliak és liberálisok - akkor nem mondhatják el, hogy demokraták lennének - legfeljebb: áldemokraták.