A t. olvasó átverése

A t. olvasó átverése

Nem vagyon nagyon olvasott, komentelt blogger - mégis meglepett korábbi posztom érdektelensége. Kísérletként bedobtam egy témát - a címében szerepelt a "menekültek" szó - egyből olvasott lett. Az átverés pedig az, hogy korábbi posztomat folytatom. S persze, ha akarom, akkor a menekült-kérdéssel, annak gyökerével is igencsak összehozható lenne, s tán nem is véletlenül.

*******

Kritikusai szerint hibázik Piketty, amikor a múltbeli számokat és tendenciákat kivetíti a jövőre, pl. az egyenlőtlenségek alakulására. Érvként hozzák fel, hogy ez a múltban sem volt folyamatos tendencia - pl. a világháborúkat követően - vagy éppen az 50-es évektől a 80-asokig. Szerintem tévednek, mivel nem azt mondja, hogy biztosan ez fog történni, hanem azt, hogy ha a mai tendenciák folytatódnak. Azt pedig érdemes észrevenni, hogy a 20. század második fele a szociális piacgazdaság kialakulása és működésének a korszaka - ezért érdemes azon elgondolkodni, hogy a jövőben hogyan létezhet a szociális piacgazdaság - most már nem nemzeti, hanem globális mértékben.

*******

Nem ellensége a profitnak. (Mivel normális ember számára evidencia, ezért nem is említi - teljesen ésszerűtlen lenne olyan tevékenységbe befektetni, ami nem térül meg.) Könyvében elsősorban úgy tekint a befektetésekre, mint amit a jelen generáció a jövő számára takarít meg.  Erkölcsi hozzáállását at Eberi és Polgári Jogok Nyilatkozata első cikkelyével fejezi ki: "A társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak." Javaslatai ezt a célt tükrözik.

*******

Nem hinném, hogy túl sok eredeti ideával álltam volna elő az évek során - rendszerint lopkodom őket, s már nem is emlékszem, kitől. Ilyen dolog volt a vagyon- és örökösödési adó  felkapása is. (Azután persze volt erről szó máshol is.) A lényeg: tényleg nagy tudású közgazdászokat kérdeztem meg erről, s az volt a válasz, hogy szép az elv, de a gyakorlatban, technikailag megvalósíthatatlan. Legfeljebb csak a tárgyi eszközöket lehet "megfogni" - a pénzügyi befektetések láthatatlanná tehetők. Hasonló a helyzet az örökséggel - mire megadóztatnák, már nem a tulaj nevén vannak a cégek, papírok. Ezért is fontos, amit Piketty mond: ez globális probléma, megoldása is csak ezen a szinten lehetséges. Európa - ahogy ezt korábban a skandináv országok nemzeti keretekben -  már "globális" szint lenne ehhez.

******

Meglepően keveset foglalkozik a pénztőkével - jó lenne tudni, hogy ez milyen arányt képvisel a "csúcsgazdagok" vagyonában - feltételezem, nagyot. Magamat idézem:

De a hitelek valóban kulcskérdések. Pl. ha egy innovatív kkv fejleszteni akar, akkor ahhoz hitelre, vagy befektetőre van szüksége. A tőke bevonás eszköze a tőzsdére menetel is - ahol a jövőbeni osztalékért veszik meg a részvényeket. Kezdetben ezzel párhuzamosan működtek a valuta piacok, ahol az eredetileg kockázatkezelő eszközökből alakultak ki a különböző dervatívok és egyéb, földi halandó számára már átláthatatlan ügyletek. Mára ezek lényegében összefonódtak, nagy hiba volt, hogy ezt engedték: egy olyan szám rémlik, a világ GDP hetvenszerese a pénzpiac (forgási sebesség * pénzmennyiség). Ez azt jelenti, hogy nagyon sérülékennyé vált a tőkepiac, átláthatatlansága és szabályozatlanság miatt, s a pénzpiaci gondok is érződnek, lecsapódnak a reálgazdaságban.
A gondok más része azzal kezdődött, hogy a magánszemélyek is hitelekből kezdtek élni, s amikor ezt ráadásul állami eszközökkel ösztönözték is, ezzel is nőtt a kockázat.
A pénz eredeti csere-, értékmérő- és kincsképző funkciói közül ez utóbbi azt jelenti, hogy mára a pénz önálló áruvá (is) vált, s ez valóban egy olyan csapda helyzet, ami csak a kapitalizmusban jöhetett létre. Egyelőre ezt úgy oldják meg, hogy újra- és újra pénzt nyomnak a gazdaságba, így nem dőlnek be a bankok, ezért a tőlük hitelt felvett cégek sem - viszont ez benyomott plusz pénz vagy inflációt jelent - vagy azt, hogy valahol új lufik fújódnak.
Ugyanakkor azt hiszem, valahol itt kell keresni a vagyoni egyenlőtlenségek, illetve azok mértékének fő okát is. Mivel pénzből lehet pénzt csinálni, ezt csak azok tehetik meg, akiknek már van - s azok a különböző ügyletek nyertesei, akiknek több az információjuk - amit a hálózatelméleti megfontolások is igazolnak.

******

Meglepett, hogy csak egyszer, mellékesen említi, s nem is nevesíti a Tobin-adót. (Igaz, ennek eredeti célja nem az adóztatás - hanem a pénz forgási sebességének a lassítása.

******

Piketty is trendnek tartja, hogy a legfejlettebb gazdaságokban csökken a növekedés üteme - s ezt  a megatrendet http://www.hrportal.hu/hr/temethetjuk-a-munkat-foglalkoztatas-ellen-hato-megatrendek-20120921.html egyéb kutatások is igazolják. Ő azonban ezzel csak mint ténnyel számol - pedig a 21. század egyik alapvető kérdése, hogy ezt elemezzük, megértsük. Persze, a fejlett országok növekedése elmarad Kínáétól - nagy is a kétségbeesés, pedig a folyamat hasonló, mint amikor a "Japán tigris" repesztett - majd elérve egy fejlettségi szintet, a növekedése lecsökkent. Talán Kínában is ez történik. S remélem, ez folytatódik, s majd Brazíliát, Indiát lehet üdvözölni a "klubban" - s persze, nagy kérdés, hogy mindez végig tud-e haladni az egész Földön.

******

Sokan kritizálják a GDP-t, mint fétist - van is benne valami, de jelenleg ez az egyetlen, többé-kevésbé megbízható adat, amivel az egyes országokat, régiókat össze lehet mérni. A GDP lassulása nem jelenti, hogy az életszínvonalnak is esnie kell - gondoljunk arra, hogy az árak alakulását is figyelembe véve mennyivel nagyobb használati értéket jelentenek a háztartási gépek, gépkocsik, hogy mobilokról ne is beszéljünk. Vagyis a növekedés üteme csökken - a fejlődésé nő.

Azután persze az is felvetődik, hogy merre haladjon a világ, mit is akarunk elérni árukban, szolgáltatásokban - mire van természeti erőforrás. Mert már ma is sokkal jobban élhetnénk egyenletesebb elosztással - egy főre 235 e Ft/fő jutna.

********

A megatrendekből is következően a 21. század nagy kérdése lesz a foglalkoztatás, a munka: egyre kevesebb emberórára lesz szükség - s akkor még nem is említem a mesterséges intelligencia lehetőségét.

********

Piketty nem beszél arról, hogy mire használjuk fel ezeket az adókat. Talán nem is kell - ha az alábbi elvek érvényesülnének:

Az adók egy része a központi költségvetéseké, egy másik a helyi adó, a harmadik a nagyrégiós fejlesztésekre/esélyteremtésre, a negyedik pedig a globális programokra fordítódik.

*******

Sokan tartják fantasztának, hogy ugyan, miként lehetne rávenni az érintetteket, hogy az eddigieknél többet adózzanak.

• · a tőke tulajdonosainak sem érdekük, hogy a jövedelem elosztás túlzottan a tőke javára tolódjon el - túl a társadalmi feszültségeken, amennyiben a munka-jövedelmek (most egyszerűsítéssel: lakossági jövedelmek) nem növekednek, akkor nem növekszik a vásárló erő - a tőke nem képes profitot termelni. (Ezt az állítást azért módosítja, hogy jelentős az állami megrendelések aránya, illetve a pénzpiacok működése, az ottani profit alakulása)
• · ha a fejlettebb régiókban lecsökken a növekedés üteme, a tőke olyan helyet keres, ahol nagyobb a növekedési potenciál - ezt a fejletlenebb régiókban találhatja meg. Ha megtörténik egyfajta gazdasági kiegyenlítődés, akkor a tőkének nincs hová "menekülnie" - s ha tudatosabbá válnak a választók, akkor rá tudják kényszeríteni a kormányokat, hogy a ma naivnak tűnő globális szabályozást bevezessék.
• · Tobin adó bevezetése, off-shore felszámolása