Így kapásból vicces lenne kommentelni... De majd akadnak vicces fiúk.

Óh, én szeretem a ciccet :-)

viccet

+ Talán kellene az iskolákban tanítani. MO-n új tárgy, nagy a bukás veszélye.

A cikk szerzöje elkezdi a demokrácia fogalmával - helyesen - aztán elvész a demokratikus játékszabályok elemzésében. Ravaszul van ez kitalálva, hogy a lényeg el legyen dugva. A demokrácia - a hatalom kérdése. Ahol a megántulajdon a meghatározó, ott nem lehet a népé a hatalom, hiszen a társadalom meghatározó alrendszere, a gazdaság fölött egyéni érdekek szerint döntenek a tulajdonosok. Hiszen azt jelenti a tulajdon. Arról, hogy az óvodások a jobb, vagy a bal kezükben vigyék a bilit, arról lehet nagyondemokratikusan szavazgatni dönteni. A globalista diktatúra pedig annyira el van dugva a háttérbe, hogy sokan fel se fogják. Dehát hiába mantrázom ezeket, a nemzetközi sajtó nem az enyém.

5. napos A gondolatmenetben hol játszik a tulajdonlás? Vagy: miért van az, hogy a magántulajdonnal nem rendelkezők a magántulajdonosokra szavaznak?

4. little Tán megerősíted, hogy Észak-Amerikában tanítják.

6. Geo (szerkesztő) 2015. 05. 22. 17:06 A hatalom a dolgok feletti rendelkezés lehetösége. A (magán)tulajdon közvetlenül a termelöeszközök feletti rendelkezés lehetösége. Tehát hatalom. Ez elég egyszerü. Az állam van a magántulajdonosoknak alárendelve, nem fordítva. Többek között ezt biztosítja manapság az USArmy. A mediák vagy közvetlenül vagy közvetve - azállamon, mint az eröszakszervetükön keresztül - , az iskolától kezdve a tv-ig, a magánérdekek kezében vannak. A tömegnek nincs tényleges lehetösége a valóság megismerésére, ami valamiféle demokratikus játék elöfeltétele lenne. Ennél még rosszabb is a helyzet, mint ahogy láttuk a SzU agyonfegyverkezését, megsemmisítését. Aki mást mond, mint ami a globalista hatalom érdeke, az terrorista, diktátor, meg hasonló. Kiátkozzák, mint Chavezt, Castrot, vagy akár Szaddamot. Meg is gyilkolják, ha tudják. A tulajdon nem Istentöl ered, pusztán egy társadalomszervezési elem az erösebb kutya elvén. A társadalomfejlödés, a környezeti feltételek változása szükségessé teszik ennek meghaladását. A tulajdonosoknak ez természetesen nem érdeke. De láthatóan te is az ö érdekeiket véded. Vajon miért?

Még annyit, a meghaladás szükségessé a közjó értelmében definiált. Tehát a magánérdek céljai alapján szervezett társadalomban a szükségszerüség nyílvýn nem áll fenn.

8. napos A dolgok feletti rendelkezéseket viszont jogszabályok fonják körül. Így ha működik a demokrácia, akkor olyan jogszabályokat hoznak, melyek gátolják az evvel való visszaélést. Tessék megismertetni a tömegeket a valósággal, megtanítani, hogyan bánjon a hírekkel és az információkkal. Én nem állítom, hogy mindörökké a magántulajdon dominanciája lesz a meghatározó - de azt igen, hogy nem ez az akadálya a demokratikusabb létünknek. Mint ahogy a tapasztalat azért azt mutatja, hogy mégis csak jobb, ha nem egy diktátor uralja az országot. A szemedben én a tulajdonosok érdekét védem - miközben épp azt hiszem, hogy tiedet, mivel az eddigi tapasztalatokra, s a mai lehetőségekre próbálok meg alapozni.

" Polgári demokráciákban, jogállami keretekben is kétféle kritikát szoktak megfogalmazni: az egyik szerint a döntések nem legitimek, mivel nem a nép hozza meg a azokat, ezért népszavazásokra, a bázis-demokrácia elveinek és gyakorlatának alkalmazására van szükség. A másik szerint a tömegek pillanatnyi igényeinek kiszolgálásával a populizmus és a demagógia uralkodik, azonban megalapozott szakmai döntéseket nem lehet népszavazással hozni, s a gyakran változó környezetben nem is oldható meg. " Sok érdekes írást lehet ebben a témában olvasni, nekem az ebben is a feltűnő, hogy a jogállam, joguralom mennyire kevés helyet kap ezekben a gondolkodásokban (azért kipoztam ide azt a szövegrészt,amelyben egyáltalán a "jogállam" előkerül egyetlen alkalommal). Ez szerintem baj, nem is kicsi, a demokráciáról gondolkodók - legalábbi itt Európában - sokkal nagyobb hangsúlyt kéne adjanak a jogállam kérdésének, mert a tömegdemokráciák korában a demokrácia ,ha a joguralom, jogállam elkezd háttérbe szorulni (mint nálunk), abból pont az lesz, amit a demokraták elkerülni szeretnének.

10. Geo (szerkesztő) 2015. 05. 23. 12:48 Ha az állam a tulajdonosi osztály eröszakszervezete, akkor a tulajdont biztosító jogszabalyok is nyilván az ö érdekeiket szolgálják. Gondolom belátod, hogy az USArmy nem az USA népének érdekei szerint müködik, hanem feladata a tulajdonosi hatalom biztosítása a világban. A kis országokban így ehhez már fegyverek sem szükségesen. A "tessék megismertetni a tömegeket" jó duma, potosan megmutatja szemléletedet. A megismertetéshez ismételten pénz, vagyis hatalom kell. Ami a tulajdonosok kezében van. Szép kereken megszervezett dolog ez manapság. Kitörési kísérleteket csak Chavez meg Kadhafi próbálhatott szervezni - az olajbevételeik alapján. Nem is lett jó vége egyiknek sem. Vannak valóban fontos szempontontok, melyek a tulajdonosi hatalom világméretü kiépítését az emberiség érdekévé is teszik. Ez a hosszútávú fennmaradás érdekében az összfogyasztás radikális csökkentése, a tulajdonosok számára felesleges emberlétszám lecsökkentésével. Ennek az ebola projeknek van realitása, de nekem úgy tünik, te nem ilyesfajta szörnyü célokról beszélsz, hanem valamiféle utópiáról. A jelenlegi világrendszer vége - szerintem - vagy a civilizáció teljes összeomlásával, vagy egy ebola projettel érhet véget. Ezt látom realitásnak. De egy boldog jövö biztosan nem elképzelhetö a mai tulajdonosi hatalom keretei között.

10. Geo (szerkesztő) 2015. 05. 23. 12:48 ég annyit, a diktatúra nem igényel egyszemélyi diktátort. A globalista diktatúra különösen nem. Meg éppen azt magyarázom, hogy a demokráci=néphatalom csak a köztulajdonnal kéz a kézben lenne lehetséges, ha egyáltalán lehetséges. Úgyhogy eleve hibás a "ha a demokráci müködik" feltételezés.

11. KériSzépen Erre azért is szükség van, mert nem lehet minden nap minden vitát újrakezdeni, s valami bizalomnak illik lennie a választók és képviselők között - másrészt pl. azért van szerepe a bíróságoknak, hogy az előre rögzített elveket alkalmazzák a joggyakorlatban - persze, jogállamokban.

12. napos - én nem állítom - illetve kétségbe vonom - hogy ez lenne az állam szerepe. Az USA-ról külön kellene beszélni - számomra nem ő a mintaállam. Finoman fogalmazva keveredik náluk a nagyhatalmi, s ebben a gazdasági érdek a valódi demokráciával. A tájékoztatási lehetőségeket sem így látom. Jelenleg viszont a köztulajdon működőképességét nem látom. Egyrészt a tulajdonnál is fontosabb az avval való rendelkezés - másrészt a tulajdon használata korlátozható, szabályozható.

Kedves napos, kérlek, írd meg nekem - vagy ha van olyan írás, amit e témában a magadénak érzel - hogy hogyan képzeled a magántulajdonból a közösségi tulajdonba való átmenetet, s hogy miként is működne az egész. Ígérem, elolvasom!

15. Az állam szerepének ezt a leírását ugye nem én találtam ki, csupán egyetértek vele. A tulajdon maga a rendelkezési lehetöség. Nem csupán az írott jog, hanem a gyakorlat. Amibe persze a jog is beletartozik, mint eszköz. Furcsán keverednek nálad a dolgok. A jelenlegi müködö világban nem látod a tulajdonviszonyok meghatározó voltát, ugyanakkor a köztulajdon müködöképességét sem látod. Pedig demokráciáról beszélsz, aminek része KELL legyen a termelöeszközök feletti rendelkezésnek - a tulajdonnak. Pedig csak azt kell látnod, a hatalom fölött nem lehet másik hatalom. Vagy a magánérdek rendelkezik a termelöeszközök felett, vagy a közérdek. Persze ezek a hatalmi formációk nem feltétlenül kizárólagosak, de a termelöeszközök és velük a fegyverek feletti rendelkezés lehetösége a meghatározó. Meg kell kérdeznem ezek alapján, hogy Ismersz a társadalom felépítését leíró modellt? (Alap, felépítmény, viszonyok.)

16. Én nem állítom, hogy a demokrácia megvalósítható, vagy fenntartható. Csak arról beszélek, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, ha megvalósul. Leírtam fentebb a két lehetöséget, ahogy én a jövöt megbecsülöm. Az másik kérdés, hogy rendszerelméleti meggondolásból sem vezérlehetö kívánt célba egy bonyult rendszer aképpen, hogy valamelyik alrendszerének (gazdaság) egy marginális célfügvényre (profit) optimalizálunk. Ráadásul ugye a kívánt cél sem difiniált. Annyit azonban tudunk a célról, hogy az emberiség hosszútávú fennmaradását biztosítania kell, bármi áron. Ezt a feltételt az ebola projekt kielégíti. Ha más kívánalmakat is támasztunk, akkor a célfüggvényben komplex értékmérést kell megvalósítani a profiton túlmenöen, tehát a tulajdonra épülö hatalmi rendszer nem alkalmas. Tehát én pusztán annyit magyarázok, hogy a demokrácia(népuralom) és a magántulajdonon álló rendszerek összeegyeztethetetlenek. Ez egy nagyon alapvetö dogma tagadása, azért okoz zavart az eröben.

napos, megértettem a demokráciáról való félelmeidet, vélekedésedet. Ami a különbség köztünk, hogy nálam a demokrácia nem egy ideál állapot - ráadásul a poszt arról szól, hogyan lehetne tanulni, gyakorolni a demokráciát. Az én értelmezésemben viszont nem feltétlen követelmény a magántulajdon megszűnése, megszüntetése. Abban azért minden bizonnyal egyetérthetünk, hogy a demokráciának lehetnek fokozatai - iéyesmiről írtam egy korábbi posztban: http://geo.nolblog.hu/archives/2015/01/21/Demokracia_es_annak_merteke/ De ha a nép azt látja, hogy a közösségi, és csak a közösségi tulajdon képes kielégíteni az anyagi szükségleteket, biztosítani a társadalom, a kultúrák, a környezet fenntarthatóságát - akkor majd bizonyára így fog dönteni: mérlegeli az alternatívákat, előnyöket és hátrányokat, stb. Jelenlegi tudásom és tapasztalatom, illetve az általad említett Chavez, Castro példák alapján igencsak óvatos lennék ezzel a döntéssel: ma nem tudom elképzelni, hogy a kizárólagos közösségi tulajdon megoldás lehetne. Mindenesetre javaslok egy kompromisszumot: próbáljunk abban előre lépni, amiben lehet.