3 és 5 évesek voltak a gyerekeim – egyik este éktelen ordítás: „Szekál, nem hagy aludni!!!”. Kétségbeesetten rohantuk a gyerekek szobájába, s kérdeztük, mi van, mivel szekálja a nagyobb, hogy nem hagyja aludni. S jött a válasz: „Kidugja az ujját a takaró alól!!” – Máig restellem, de az óta már biztos megbocsátott a kisebbik – mert nem bírtuk ki harsány röhögés nélkül. Pedig tényleg azért dugta ki az ujját, hogy bosszantsa a kisebbet., ő ugyanis külön be tudta hajlítani a mutatóujja felső ujjperecét, a kisebbik pedig nem.
3 és 5 évesek voltak a gyerekeim – egyik este éktelen ordítás: „Szekál, nem hagy aludni!!!”. Kétségbeesetten rohantuk a gyerekek szobájába, s kérdeztük, mi van, mivel szekálja a nagyobb, hogy nem hagyja aludni. S jött a válasz: „Kidugja az ujját a takaró alól!!” – Máig restellem, de az óta már biztos megbocsátott a kisebbik – mert nem bírtuk ki harsány röhögés nélkül. Pedig tényleg azért dugta ki az ujját, hogy bosszantsa a kisebbet., ő ugyanis külön be tudta hajlítani a mutatóujja felső ujjperecét, a kisebbik pedig nem.
Amikor meghallom az „álbaloldalizást” és a az elmúlt időszakra vonatkozóan a „neoliberálisozást” – mindig a fenti példa jut eszembe. Azt mindenki döntse el maga, hogy gyerekes, tudatlan bosszantásról – vagy éppen az önmagát találva érző érzékenységéről van-e szó. Tegyünk egy próbát.
Biztos sokan ismerik a Political Compass (vagy magyar megfelelőjének) a tesztjét.
Ezért most azt kérem, kétféle módon töltsék ki a tesztet: az első esetben képzeljék magukat az 1920-as évek Amerikájába vagy Rhodésiába, a brit gyarmati uralom tobzódásának idejébe, s gondoljanak bele, mit lépnének. A második esetben képzeljék azt, hogy Észak-Koreában vannak. Hölgyeim, Uraim: ha mindkét esetben ugyanazt az eredményt kapták – akkor Önök csaltak. Arra már kölön fel sem hívom a figyelmet, hogy a teszt eredményei alapján is egyértelművé válik, hogy a bal/jobboldaliság, a világnézeti besorolás nem egydimenziós, még kevésbé egybites feladat. Ezért egyrészt ha valaki baloldalinak vallja magát, másnak ezt nincs joga kétségbe vonni – de minimum az a kötelessége, hogy definiálja, hol van a „közép” – s ha ez sikerül, akkor ehhez képest már méricskélheti, hogy ettől jobbra vagy balra áll-e az illető, vagy egy párt, mozgalom. Amíg ezt nem teszi – csak gyerekes duma az egész.
Amúgy is érdekes jelenség (betegség?), hogy míg a jobboldalon egy szót sem hallunk arról, hogy ki jobboldali s ki nem – a baloldalon 25 éve áldatlan vita folyik az „igazi” baloldaliságról – s különösen az ó- és neomarxisták járnak az élen abban, hogy a nyugat-európai értelemben vett szocialista/szociáldemokrata irányokat, vagy épp a polgári baloldalt „kitagadja” az oldaláról. Még az sem tűnik fel a számukra, hogy amikor „neoliberálisoznak” – akkor az érvrendszerük helyetti minősítésük, minősítgetésük a „politikai jobboldaléval” azonos, szitokszó. Sok jelentése van: az internet névtelen, de moderált világában finom zsidózás; az MSZP-ben a koalíciós múlt megtagadása, az újbaloldal esetében a teljes, rendszerváltozás óta eltelt időszak elutasítása, jó esetben a meghaladás igényével. Érdeklődőbbek persze találhatnak olyan hivatkozásokat, melyek szerint Adam Smithhez, Ricardohoz képest volt NEOliberális Friedman majd Hayek – de ha megnézzük a szó politikai, hétköznapi értelmezését, akkor a Reagan, Thatcher nevéhez köthető neokonzervatív jelző szinonimája. A hazai viszonyokra jellemző, hogy az angol változattól eltérően a magyar Wikipédiában egy ideig még az un. harmadik út is megkapta a neoliberális jelzőt.
Persze, ha az kell a magyar társadalom megújulásához, hogy ennyire leszűkítsük a baloldal fogalmát, én kapitulálok. De félek, az ilyen szó- és fogalomhasználat megakadályozza, hogy széles demokratikus összefogás jöjjön létre; hogy olyan értelmes vitákat folytathassunk, melyben a költségvetési korlátokat is figyelembe vesszük, beszéljünk a nyugdíj- és egészségügyi rendszer fenntarthatóságáról, az önkormányzatiságról, az oktatásról, az EU-ról és a nagyvilágról is, s persze az esélyegyenlőségről, életlehetőségekről, társadalmi különbségekről, s a megoldási utakról.
