Sok szála van a dolognak: kulturális, vallási, Észak-Dél (és ebben az ügyben a hozzá kapcsolódó klimatikus viszonyok), demográfiai, logisztikai, világpolitikai, belpolitikai, szociológiai, pszichológiai, kriminalisztikai - és még biztos lehetne folytatni a felsorolást. Pl. a joggal.
Egy vitához: http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/jozansagot-europaban
Sok szála van a dolognak: kulturális, vallási, Észak-Dél (és ebben az ügyben a hozzá kapcsolódó klimatikus viszonyok), demográfiai, logisztikai, világpolitikai, belpolitikai, szociológiai, pszichológiai, kriminalisztikai - és még biztos lehetne folytatni a felsorolást. Pl. a joggal.
Egy vitához: http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/jozansagot-europaban
Zolnay János írását nagy mértékben rontja a "személyeskedés" - egy írásnál mindegy, hogy megbízásból született-e vagy sem; nem tartozik közvetlenül a témához a Hit "kurzusegyházi" mi- vagy nem volta...
Ugyanakkor Mészáros István László írásában megtalálható mindaz az ellen-fundamentalizmus, ami nagyon rímel a kormányzati véleményekkel. (S ebben nem a rímelés az érdekes - hanem hogy létezik.)
Így például nem veszi figyelembe, hogy az iszlám sem homogén, a szélsőségesek példáival hozakodik elő - miközben a leginkább érintett szírek alapvetően nem ebbe a körbe tartoznak. Európának van - vagy csak volt? - esélye arra, hogy a legextrémebb iszlám elől menekülőknek nyújtson segítséget - s igen, új helyzetet teremthetne, ha tudatosul, hogy itt keresztények, zsidók, ateisták közösen segítenek a bajbajutottakon.
A létező konfliktus-potenciált eleve veszélyhelyzetként értékeli. Ha nem is abszolút egzakt a szám - ki tudja, 19 vagy 21-e a valós érték) - szociológusok 20 %-ra teszik azt a határt, mely alatt egy eltérő kultúra, mentalitás elérheti a kritikus, kezelhető mértéket. Pszichológusok régóta figyelmeztetnek, hogy emberi tulajdonság az ismeretlentől való tartózkodás, netán félelem - s ha valaki a terroristákkal azonosítja az iszlámot, akkor ebből egyenesen következik a teljes elutasítás. De ugyancsak jellemzője az embernek a kíváncsiság is - de akkor miért nem akarjuk megismerni, hogy kik alkotják a menekülők/migránsok tömegét? Még a kormányzat szerint is legalább 50 %-uk Szíriából menekült el.
Hiányzik az a felismerés, hogy a nemzetállami keretekre szabott megoldások elégtelenek a globális kihívásokkal szemben - ahogy nem tudunk védekezni minden egyes vízmolekula, szennyezett por vagy éppen dollár/eurocent ellen sem, mely bejön a határainkon: globális problémákat csak globálisan lehet megoldani, s az árvíz ellen is csak kis ideig véd, ha csak kertünk egyik oldalán emelünk gátat. Ezért akár a legcsekélyebb utalás is szánalmas, amikor az kerül szóba, hogy mi, magyarok - megvédenénk Európát. Globális és logisztikai kérdés: ha egy szennyezett, sugárzó berendezést akarnak áthozni a határunkon, az ellen sokkal nagyobb eséllyel védekezhetünk, mint ha egy atomfelhő közeledik a határainkhoz. Hiába mondjuk, hogy be kell tartani az egyénekre szabott határrendészeti törvényeinket - ezek napi max. 1-2 ezer főig működnek. S ekkor már nem beszélhetünk egyénekről - hanem szinte irányíthatatlan tömegről.
Ha pusztán logisztikailag nézzük, akkor a forrás és a nyelő oldalról sem lehet drasztikusan beavatkozni, mert a visszatorlódás is kezelhetetlen feszültséget okoz. Mit tehet Németország? Pl. sürgősen hozzálát az un. gazdasági bevándorlók visszautaztatásához, ezzel is azt üzenve-tudatosítva, hogy hiábavaló kísérlet sokaknak, hogy útnak induljanak. A vándorlási útvonalakon bővíteni kell az ideiglenes befogadó kapacitásokat, táborokat, hogy lassítani próbálják a folyamot. Sürgősen fel kell számolni az embercsempészetet. Görögország partjairól fokozni kell a visszafordítást, visszaszállítást. A törököket támogatni kell abban, hogy komfortosabb elhelyezést biztosítsanak: meg kell oldani a gyerekek iskoláztatását, munkaalkalmakat kell telepíteni (ezt leírtam, de nem tudom, hogyan). Mindez sok pénzbe - s valószínűleg a kurdok problémájának a lesöprését jelenti. A lehető legsürgősebben fel kell számolni az IS-t - ez lehet, hogy Asszad diktatúráját és Iránnak tett további engedményeket jelent, s persze, az oroszok megerősödését. (Mint látható, az egyes tényezők nem igazán bogozhatók szét.) Itt érdemes megjegyezni: szakértők szerint hiába nagyon tetszetősek a különböző összeesküvés- elméletek - több tényező egyidejű jelenléte indította be a menekült-hullámot. (IS, szíriai polgárháború, megtelt menekülttáborok, csempészek, befogadás/szimpátia túlértékelése.)
Ha jelentős késéssel is, de az iszlám világban is megindult az európai értelemben vett felvilágosodás, polgárosodás, szekularizáció. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy ma még alapvetően különbözik az iszlám, ahol nem értelmezhetőek az emberi jogok - az iszlám az ember tiszteletére épít, a maga sajátos rendszerével. Erről sok liberális hajlamos elfeledkezni, hiszen ők a nyugati világ fejlődéséből indulnak ki. (Ezért bizony korlátozni kell az iszlám európai jelenlétét - pl. országonként 15-20 %-os limitet kell meghatározni, a letelepedni kívánókkal pedig szerződést kell kötni, hogy milyen európai normákat, törvényeket kell elfogadniuk - s milyenek kell betartaniuk. Pl.engem személy szerint zavar, ha egy csinos nőnek nem láthatom a haját, az alakját - tudom, macsó szöveg, s épp a nők védelmében alakult ki ez az öltözködés - de elfogadom, hogy a felnőttek/nagykorúak megválaszthassák az öltözetüket. De a gyerekeket vegyes óvodákba, iskolákba kell járatniuk, s ők sem léphetnek fel más vallások jelképei ellen - s közösségük belső jogalkalmazása nem lehet ellentétben a polgári- és büntető törvényekkel. (Tudom, a részletek kidolgozása nem ilyen egyszerű.) Csak akkor kaphatnak letelepedési engedélyt, ha mindezt elfogadják.
S ha már a jogi kérdéseknél tartunk: valójában jogászkodás annak az elvitatása, hogy már nem menekült az, akinek az élete nincs közvetlen veszélyben: ha valaki menekült Törökországban, miért változna meg a státusa egy országgal odébb?
A liberálisoknak is van teendőjük, mivel körükben (Kis János szavaival): „Egy adott népesség jellegzetes értékei és attitűdjei nem alkotnak zárt egészet; nem olyanok, mint valami axiomatikus elmélet.” De igen, a hitüket gyakorlók körében az iszlám bizony ilyen. (Szándékosan keverve vallás ás rassz fogalmát). eddigi munkahelyeimen biztos, hogy dolgoztam együtt katolikussal, protestánssal, görögkeletivel, zsidóval, ateistával, cigánnyal - s biztosan tudom, hogy arabbal is. Alaptalan lenne abban bízni, hogy ez egykönnyen megvalósul egy nagyobb tömegű iszlám közösség esetében - s a probléma lesöprése is kontra produktív lenne, még ha a legteljesebb emberjogi megközelítésből is eredne. Amikor integrációról beszélünk - legtöbbször asszimilációt értünk alatta, így az lehet a reális cél, hogy az integráció feltételeit, módját alakítsuk ki - ebbe belefér a "multikulti" is. Másrészt arra is szükség van, hogy ne csak elítéljük, hanem meg is értsük az ellenkezőket: a kultúra ismerete, sztereotípia kialakulása, előítélet, kirekesztés, rasszizmus - nem azonos fogalmak, s ne toljuk az ismerethiányból, rossz tájékoztatásból adódó sztereotípiákat, előítéleteket a rasszizmus körébe: minden esetben más- és más a teendő. Aki attól tart, hogy a menekültek jelentős része fiatal, esetleg katonaviselt férfi, ezért beszivárgó iszlám harcosoktól tart - arra kell felhívni a figyelmet, ők a sorozás elől is menekülnek, s minden bizonnyal ők a vállalkozóbbak. S persze, lehet, hogy majd a családjukat is nyugatra szeretnék vinni.
Nem tagadható, hogy menekült/migráns hullám kezelése, a beilleszkedés segítése komoly terhet ró a befogadó közösségekre - ennek nagysága azonban nem olyan, hogy megrengethetné ezeket a gazdaságokat - ráadásul kifejezetten előnyös, ha pótlólagos munkaerő érkezik. Ugyancsak ellentmond a tényeknek, hogy a születendő gyerekekkel tudnák majd leigázni Európát: egyértelmű, hogy a gyerekvállalás generációnként csökken, különösen az iskolázottsággal, a nők munkavállalásával, a magasabb életszínvonallal.
Magyarország már nem - de Európa és a világ még jól jöhet ki ebből a válságból. Ha tudatosul, hogy nemzetállami keretekben nem lehet megvédeni Európát - rájöhetnek, hogy érdemes a nemzeti szuverenitás egy részét Európához delegálni, hogy ne csak földrajzi, hanem politikai értelemben is létezzen Európa, hogy képes legyen egységesen fellépni. A világnak intő jel, hogy amiről eddig jobbára csak konferenciákon beszélgettek okos emberek, az már nem a jövő, hanem a jelen realitása: világméretű problémákat csak ezen a szinten lehet megoldani. Mert ráolvasással nem szűnik meg a Közel-Keleti konfliktus, hogy Dél már itt van Észak kapujában, s ne legyenek kétségeink: a klíma-változás nem csak Velencét áraszthatja el - de minden eddiginél nagyobb menekült hullámot indíthat el. S akkor a gazdag államok hiába kérnek majd vízumot az emberektől.
(A negatív változatokat nem is akarom említeni. Szétesett, egymással civakodó nemzetállamok, ősközösségi szintű élet: azért ennél többre vagyunk képesek - vagy nem?)