HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

Demokrácia és annak mértéke

2015.01.21. 12:40 Geo_

Sok szempontból is alapvető írást olvastam: Rajnai Gergely Mérjünk-e demokráciát?

Az írást elolvasva maradt egy kis hiányérzetem: a demokrácia definíciója helyett inkább megközelítéséket, módszereket ismerhetünk meg.

Sok szempontból is alapvető írást olvastam: Rajnai Gergely Mérjünk-e demokráciát?

Az írást elolvasva maradt egy kis hiányérzetem: a demokrácia definíciója helyett inkább megközelítéséket, módszereket ismerhetünk meg.

Fontos, mert ahhoz, hogy válaszolhasson a címben feltett kérdésre, összefoglalja a demokrácia elmélet állításait az egyes demokrácia típusokról, megközelítésekről:

Az egalitariánus demokráciaelmélet, mely szerint a polgárok jogi, politikai, valamint a lehető legnagyobb mértékű társadalmi és gazdasági egyenlősége az, ami azonos súlyt biztosítván az állampolgároknak egy rendszert demokratikussá tesz. Egy demokrácia iránt elkötelezett kormányzatnak éppen ezért nem csak szentnek és sérthetetlennek kell tekintenie a polgárok jogi és politikai egyenlőségét, hanem egyenlősítő (a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő) szakpolitikákat kell folytatnia.

részvételi demokrácia elmélete szerint a demokrácia lényege – akárcsak az egalitariánus elmélet szerint – nem (csak) a döntéshozás módja, hanem valami más (is): az, hogy minél többen vegyenek részt aktívan a közügyek intézésében.

mandátumelmélet. Ezen elmélet szerint a választók a pártok által fölkínált programok között választanak, és a (szakpolitikai) elképzeléseikhez legközelebb álló programot kínáló pártot támogatják, szavazataikkal pedig e program megvalósítására hatalmazzák föl azt.

minimalista demokráciaelmélet ezeket az „irreális” elvárásokat próbálja kiküszöbölni. Hívei szerint amíg rendszeres a versengés a közhatalomért, és sem a választásokon való indulás, sem a szavazójog nem korlátozott, addig demokrácia van; amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor diktatúra.

deliberatív demokrácia lényege, hogy a politikai döntéshozatalt megelőzi a lehető legtöbb szereplő bevonásával zajló nyilvános és szabad vita, illetve egyeztetés, és az e folyamat eredményeként létrejött konszenzus valósul meg politikai cselekedetekben.


Az írást elolvasva maradt egy kis hiányérzetem: a demokrácia definíciója helyett inkább megközelítéséket, módszereket ismerhetünk meg. Ahhoz, hogy ezek használhatóságát, "jóságát" megismerhessük, tisztázni javaslom: demokrácia = népuralom. Az uralmat viszont döntéseken keresztül lehet gyakorolni, a döntés pedig alapból változatok, (pongyolábban:) alternatívák közti választást jelent, de a fentiek közül a minimalista elmélet itt meg is áll. Döntéselméletből is tudnunk kell, hogy érdemi döntést csak akkor lehet hozni, ha ahhoz megfelelő informáltsággal rendelkezünk, minimálisan ismerjük az alternatívák előnyeit, hátrányait - ahogy a mandátumelmélet is állítja. Ahogy igaz a részvételi demokráciakövetelménye is.

Attól függően, hogy milyen módon valósul meg a részvétel, hogyan biztosíthatók a döntésekhez szükséges információk, vagy hogy milyen a döntéshozatal folyamata, a demokráciának sokszínű létezése alakulhat ki. Így ha a döntések azon a szinten születnek, ahol ahhoz a megfelelő információk és a viselt felelősségvállalás biztosíthatók, helyi (önkormányzati) és magasabb szerveződésű szintekről beszélhetünk. Látjuk, hogy mára az önkormányzatiság szinte teljesen kiürült, se pénz, se hatáskör nem áll a rendelkezésükre - így hiányzik az a lehetőség, hogy a közvetlen tapasztalatokon, helyi szinten viszonylag könnyen megszerezhető információk alapján megtanulható legyen a közvetlen demokrácia gyakorlása, melyet magasabb szinteken is követhetne a részvételi demokráciakiterjesztése. (A deliberatív demokráciát ennek egyik formájának tartom.)

Bevallom, az egalitárius elmélettel bizonyos gondom van: mert a demokrácia kiteljesülésének feltétele, hogy a polgároknak egyenlő súlyt biztosítson a döntéshozatalban, s ahhoz, hogy ehhez egyenlő ismeretekkel, tudással is rendelkezzenek, a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkenteni kell - de az egyenlősítő szakpolitikák léte szerintem a demokráciának nem feltétele - hanem következménye kell, hogy legyen. Jól tudjuk, hogy a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek erőszakos csökkentése, megszüntetése milyen tragédiákhoz vezethet. Célként sokkal realistábbnak tartom az esélyegyenlőségek növelését. Természetesen úgy gondolom, hogy "jó" társadalomhoz, ahol érvényesül a közjó, ott demokráciára van szükség, így a két fogalom összefügg - de nem azonos. Azt viszont vallom, hogy demokrácia ott működhet, ahol megegyezés van abban, hogy mi is az a közjó, mert ez adhat értelmezési keretet a demokráciának. Sokfajta próbálkozás, megközelítés után a közjót abban látom, hogy biztosítható legyen az emberiség hosszú távú fenntarthatósága - beleértve így a gazdaságot, természetet, kultúrát, s magát a társadalom egészét is. Ebből már könnyen levezethető, hogy egészséges csak az a társadalom lehet, ahol érvényesülnek az esélyegyenlőség követelményei.

Feltűnhet, hogy a szerző nem említi külön a polgári demokráciát. Ez abból adódik, hogy a polgári demokrácia egyrészt a mandátumelméleten, vagyis a parlamentarizmuson alapul, másrészt az említett elméletek nem foglalkoznak a meghozott döntések ellenőrzésével, annak a kontrolljával, hogy az adott felhatalmazással megfelelően élnek-e a politikai döntéshozók - pedig a fékek és ellensúlyok ezt a célt szolgálják.

 

A fentiek alapján a demokráciát mérő tényezőknek az alábbiakat javaslom:

 

1. Azonos súlyú voksok - arányosság érvényesülése

2. Értékelt alternatívák: több párt, előnyök/hátrányok értékelési lehetősége a szabad sajtó és független intézmények elemzései, a pártok közötti viták alapján

3. Végrehajtó hatalom ellenőrzése - fékek és ellensúlyok megléte, nyilvánosság

4. Helyi, regionális és állami szintű döntések létezése, az ezeken való részvétel aránya

5. Választók egzisztenciális függetlenségének biztosítása a szavazatvásárlás kizárása érdekében (esélyegyenlőségi mechanizmusok létezése)

 

Röviden:
1. A korábbinál jóval súlyosabb az arány eltérítés - ami már nem a kormányzati stabilitást, hanem a domináns pozíció megtartását szolgálja.

2. Elvileg létezik - az egyfordulós rendszer viszont kizárja, hogy a demokratikus ellenzéken belül alternatívák fogalmazódjanak meg, majd ezek kompromisszumaként kormányváltó alternatíva születhessen. (Persze, elvileg kialakítható - egy másik poszt erről, az "előválasztás" intézményi lehetőségeiről szól majd.)

3. A fékek és ellensúlyok szerepét gyakorlatilag kiiktatták.

4. Minimális a helyi döntések szerepe.

5. Az egyéb feltételek teljesülése esetén is választást eldöntő tényező lehet.

A fentiek alapján az is nyilvánvaló: bár előfordul, de butaság a parlamenti és a közvetlen demokráciát versengő alternatívákként szembeállítani, hiszen mindkettőnek meg van a maga szerepe, lehetősége - előnye és korlátja. Erről bővebben:http://geo.nolblog.huhttp://geo2.blog.hu/media/image/2015-01-21/8247946/.

22 komment

Címkék: demokrácia

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr78247946

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

163107 2015.01.21. 13:30:21

Diktatórikus lenne-e a választások való kötelező részvétel?

12347 2015.01.21. 13:55:39

1. Osszián Jó kérdés - úgyhogy nem tenném kötelezővé, hanem megfelelő összeggel kivásárolható felmentést tennék lehetővé :-)

336586 2015.01.21. 14:31:10

Na ne mán. A jelzö nélküli demokráciáról a néphatalom mibenlétéröl szó se esik, hanem csak a cirkuszról. Talán nem véletlenül. Hiszen az ellentmondásokat a "demokraták" nem szeretik.

58395 2015.01.21. 14:56:33

Még jó hogy kitetted a vigyorjelet Geo... Én inkább a választások évfordulójára "visszahívási" népszavazást rendeznék... Mind a kormányra, mind a képviselő testületre vonatkoztatva...

12347 2015.01.21. 15:01:56

3. napos Mindenestre kísérletet tettem a jelző nélküli demokrácia értelmezésére. 4. Kokó Ez OK - s addig folytatod, míg nem marad senki sem választhatónak? :-)

163107 2015.01.21. 15:41:38

Amennyiben nem ütközik semmilyen demokratikus jogszabállyal, én bizony kötelezővé tenném a választási részvételt. Valamennyire talán ütközik - de ha jobban belegondolunk, mégsem. A nép a demokráciákban a választott képviselőire adja a voksát - de kaiket csak a nép egy része választ meg, kellően képviselnek--e? Belgiumban a jogszabályok az elbliccelt voksolást minden szinten mind a mai napig büntetik, Cipruson a hatvan év alatti, nem megfelelő alibivel előálló távolmaradókat akár 500 eurós pénzbüntetéssel is sújthatják, Görögországban a jogszabályoknak megfelelően még mindig kötelező a részvétel, de már nem büntetik a távolmaradást, Luxemburg 1919-ben vezette be a kötelező szavazást. Kizárólag a 70 év feletti és a külföldön tartózkodó állampolgárok vannak felmentve, és kötelező bizonyos svájci kantonokban. Megmondom őszintén: egyetértek. Így sokkal kevesebb a lehetőség más farkával verni a csalánt, vagy utólag búslakodni. 2 millió gazember, maffiózó, vagy csak gyengeelméjű szavazott 2014-ben a 8 millióból a fideszre - és mi isszuk a levét.

336586 2015.01.21. 16:48:37

5. A játékszabályok milyenségének elemzése sehova se vezet. A demokrácia a hatalom kérdése. Ki(k)nek van rendelkezési lehetösége sorsunkról, javainkról. Ha a termelöeszközök magántulajdonban vannak, akkor felettük a tulajdonosoknak van rendelkezési lehetösége. Ha a társadalom sorsát meghatározá gazdasági alrendszer megánérdekek szerint müködik, akkor nem lehet néphatalomról, vagyis demokráciáról beszélni. Teljesen mindegy, miféle áltevékenységekkel leplezik. A köztulajdon meghatározó volta mellett persze kellene beszélni a játékszabályokról, akkor következhetne a fenti elemzés. De ami mocsárra épül, az elsüllyed.

12347 2015.01.21. 17:25:18

6. Osszián - egyetértek. (Iróniának szántam a bonyolult megfogalmazást - alkotmányjogászok biztos megtalálják a megfelelőő formát.)

12347 2015.01.21. 17:37:08

7. napos Épp azt tartom fontosnak, hogy nem elég a játékszabályok elemzése. A demokrácia nem feltételezi a magántulajdon elvetését. (A gazdaság fenntarthatósága, vagyis a közjó, eleve igényli a létét.) demokráciában meg lehet határozni, hogy hol engedsz teret a teljesen szabad versenynek (miért kellene államosítani a pékségeket, kereskedelmi láncokat, autógyárakat?), hol kell szigorú ellenőrzést és korlátozást fenntartanod - s meg lehet határozni, hogy mi legyen állami, önkormányzati tulajdonban.

58395 2015.01.21. 18:02:49

Miért ez a vigyor Geo? Ha valaki sáros, akkor ne is maradjon választható...ha valaki nem teljesíti amire vállalkozott, azt a gazdaságban is kirúgják... A Fideszről is kiderült egy év alatt, hogy rossz választás volt.... Esetleg még azt is lehet elérni vele hogy szelektálja a szerencselovagokat, és azokat akik nem a képviseletre jelentkeztek, hanem a haszonlesésre... A képviseleti és a közvetlen demokráciának a keveréke lenne, ráadásul erősebb erősebb kontrollal... Mentelmi jog mint olyan megszűnne, viszont a visszaélést nagyon büntetném... Ilyen kamufeljelentgetést mondjuk minimum 5év börtönnel, ha valótlannak bizonyul a vád...Szoros költségelszámolás, nem bemondásra, hanem számlára, és ellenőrzésképesen... Aki ezt vállalja, arról el tudom képzelni hogy képviselni fog. Nincs pártlista, csak egyéni. Ha pártszínekben indul, akkor is egyéniben mérettessen meg A programját írásban rögzíteni és évente beszámoló a megvalósításáról, vagy hogy miért nem... Na valahol itt kezdődik a demokrácia, alapfokon...

336586 2015.01.21. 19:34:00

9. Geo (szerkesztő) 2015. 01. 21. 17:37 Leírtam, hogy miért van ellentmondás a termelöeszközö döntö mértékü magántulajdona és a demokrácia között. Láthatóan nem tudom megvilágítani, hogy nem lehet a népé a hatalom, ha magánemberek rendelkeznek a termelöeszközök fölött. A közjó nem igényli a termelöeszközök magántulajdonát. (A magántulajdon káros mértéke ott kezdödik, amikor már politikai befolyást eredményez. Vagy korrupciót.) Ez az igény kb. olyan, hogy a tüzhöz kell víz, mert a vízben van oxigén. :) Az egy másik kérdés, hogyan kell vezérleni a köztulajdonú gazdaságot, a közjó érdekei szerint. Mellesleg Liska pont ebben az irányban próbálkozott anno. Ez az egész csak gondolatkísérlet, hiszen semmi esély ilyen irányban valamit elérni - a tulajdonosi hatalom úgyis megakadályozza, éppen - dehát azt gondolom, legalább logikailag kellene tisztán kezelni a dolgokat.. Ha már valaki álmodozik.

12347 2015.01.21. 20:44:35

10. Kokó Én nem mondtam, hogy nálunk tökéletes lenne a demokrácia - sőt!! Igen, van olyan ország, ahol nincs mentelmi jog, tudtommal a svédeknél - de ez a politikai támadásoktól védi a képviselőt - s ezzel is vissza lehet élni. Párt vagy egyéni lista: a pártlista közelíti a legjobban az arányosságot. Szerintem régiók kellenének, akár egy második kamaraként, s ott akár személyek is lehetnének.

12347 2015.01.21. 20:47:07

11. napos - leírtad, s én is leírtam. Igen, a magántulajdon kára ott jelentkezik, amikor összefonódik a politikával, amikor sérti az esélyegyenlőséget. Igen, Liskában kiegyezhetnénk :-)

58395 2015.01.22. 00:37:06

Geo 12,: Ilyet senki sem mondott...:-) Épp az igényemet közlöm a javítására... Költségelszámolás? Programhűség? Ezek közül egyik sem demokrácia ellenes... Milyen arányosságot közelít meg Geo a pártlista? A pártszínekben induló képviselőjelölt, az adott párt programját beleszőheti a kampányányába, de mindenképpen egyénileg méretteti meg magát. Oszt ha az a párt nem kell, hát nem kell... Szóval mi az az arányosság, ami hiányozna?

336586 2015.01.22. 12:52:06

10. Kokó 2015. 01. 21. 18:02 Még veled is próbálkozom, hol kezdödik a demokrácia. Sajnos összekeviritek a demokratikus és a demokrácia fogalmakat. Pl. egy abszolút uralkodó, totális hatalom mellett, dönthet úg, hogy az állam teljesen demokratikusan müködjön. (A poszt értelmében, valamelyik játékszabállyal.) Gondolom világos, hogy ez a rendszer sem demokrácia, nem néphatalom. Kapitalizmus esetén nem abszolút a tulajdonosi hatalom, de kívül esik a demokratikus játékon. Tehát a rendszer nem demokrácia. Ez nem csupán fogalmi, hanem lényegi különbség. Pont ezzel az összezagyválással etetik meg a népet. Igaz, hogy a tied a hatalom, de holnaptól nincs munkád. Ugye?

58395 2015.01.22. 22:16:41

Napos 15,: Ejmiakő a Te reagálásodat előre el tudnám mondani, De momentán Geo-é érdekelne...!

12347 2015.01.22. 23:59:45

14. Kokó Rajtam kívül nincs, mi tökéletes :-) Vagyis: nincs olyan, ami minden szempontból tökéletes lenne. Az egyéni mandátum a körzetet kell(ene) hogy képviselje, viszont a parlamentben az ország ügyeiről kell(ene) dönteni. Az ilyen körzetnek természetes egységnek illik lennie - nem olyan buheráltnak, mint a mostani. Nagyjából 130 járás, s ennél is több kistérség van (bocs, hogy most nem nézek utána). Ezek nem azonos méretűek - sérül a szavazat egyenlőség elve. Tudom, nagy a népszerűsége a visszahívhatóságnak - de ezt én nagyon korlátoznám. (Ha népszerűtlen, de szükséges döntéseket kell hozni, egyből beindulna a visszahívással való játszadozás). Tudom, a britek jó ideje elvannak ezzel - de ők is változtatni fognak. A helyi ügyeket helyben kell képviselni és oda kell telepíteni a döntéseket. Ha van érdemi helyi és regionális önigazgatás (pénzzel, hatáskörrel), akkor kevésbé zavaró, hogy listás a választás. A legarányosabb az, hogy ki hány %-ot ér el, olyan arányban kap mandátumot. Küszöböt a stabilitás miatt szoktak alkalmazni, megfontolandó ennek a nagysága. A magyar gyakorlat szerint a párthoz tartozás úgyis majdnem teljesen meghatározza, hogy ki lesz egyéni képviselő. Valamikor eljátszadoztam azzal, hogyan is lehetne: http://geo.nolblog.hu/archives/2011/12/11/Valasztasi_rendszer__egyfordulos_vegyesen_egyeni_es_listas_Vagy_listas_es_egyeni/

58395 2015.01.23. 07:26:33

Geo 17,: Valahogyan tisztázni kellene már, hogy az egyes egyéni érdekek eredője az ország érdeke... Vagy úgy gondolod, hogy a négymillió szegény az tulajdonképpen az ország épülését szolgálja? A pártérdeknek is meg kell egyeznie az ország érdekeivel, amelyeknek meg kell egyeznie az egyéni érdekek eredőjével... A politikusnak az a dolga hogy ezt a kettőt egyeztesse, és ennek a tudatában döntsön... De addig, amíg a saját érdekeit képviseli (vagyis ami most nálunk megy 25 éve) addig bizony a visszahívhatóság az egyetlen kontrolláló tényező... A pártok "országérdekképviselete", meg oda vezet, hogy FIDESZ.... Mert a pártokon belül is az egyéni érdek az, ami dominál, tehát szecko-jedno... És még egyszer: Az ország érdeke NEM lehet más, mint az ország összes polgárának az érdeke együttvéve. Azt viszont akár kötelező szavazással is körvonalazni lehet... Ahhoz viszont nem pártok kellenek, hanem tisztességes tájékoztatása a polgárainak... Meg az, hogy azt, amivel a jelölt kampányol, számon lehessen kérni rajta, és ne egy párt írja felül a megkérdezésük nélkül...

12347 2015.01.23. 12:15:54

"Vagy úgy gondolod, hogy a négymillió szegény az tulajdonképpen az ország épülését szolgálja?" Fogalmam sincs, honnan jön ez a provokatív kérdés. Szerintem kifejtettem: a demokrácia maradéktalan érvényesüléséhez szükségesnek tartom az egzisztenciális függetlenség biztosítását. Amúgy a kérdés önmagában bizonyítja, hogy az egyszerű többségi elv miért is nem lehet a demokratizmus csúcsa - egyben arra is utal, hogy annak a (képletesen) 6 milliónak kell a legtöbbet tennie a szegénység ellen - ami éppen ellentmondhat a pillanatnyi érdekének. A pártérdek "hivatalból" nem az ország érdeke - hanem annak egy része. Jó esetben a pártérdekeknek van egy közös metszete - ez a közjóban való minimum egyetértés. A magam részéről egyet is értenék a kötelező szavazással - de nem tudom eldönteni, hogy egy jog gyakorlását lehet-e kötelezővé tenni. Az nagyon szép elv, hogy "nem pártok kellenek, hanem tisztességes tájékoztatása a polgárainak..." - mert a tájékoztatás valóban alap-követelmény, de ettől a rendszer még nem működik. Pl. az enyémtől eltérő véleményedet úgy tudod képviselni és érvényre juttatni, ha ehhez szövetségeseket keresel - mindenkit nem tudsz személyesen meggyőzni. http://geo.nolblog.hu/archives/2013/07/30/Bazis-_radikalis-_kozvetlen_demokracia/ Az elszámoltathatóság persze, hogy fontos dolog - de eléggé cseppfolyós közben változhatnak a körülmények, feltételek is, úgyhogy nem lenne olyan képviselő, akibe bele ne lehetne kötni. Mindenestre azzal kezdeném, hogy legyenek felelős intézmények, melyek eleve megvizsgálják a kampány ígéretek realitását.

58395 2015.01.23. 13:42:11

Ha provokatívnak akarod venni a kérdést akkor vedd annak, de akkor sem magyarázza meg senki hogy ha nincs szükség rájuk, akkor miért vannak... És miért voltak, arányosan a Fidesz előtt is? Mi az a "cseppfolyósság" ami megváltoztat egy elszámoltatást? Megmondom... Az ha nem akarok elszámolni a rám bízott javakkal... Ha viszont erre törvény van akkor nincs kecmec meg cseppfolyósság... .........."A magam részéről egyet is értenék a kötelező szavazással - de nem tudom eldönteni, hogy egy jog gyakorlását lehet-e kötelezővé tenni."....... Ha nem tudod eldönteni akkor "kérj telefonos segítséget" vagy egy népszavazást... Tudod, mint a költségelszámoláskor...:-)) Akkor is hogy összezárt a sok becsületes tisztakezű politikus...:-)) Hol voltak a "pártok" akkor? Nem lehet ennek a 25 évnek a szennyesét olyan ötletelésekkel kimosni, hogy rossz demokráciát műveltünk idáig, majd eztán, ha rám szavaztok ennél sokkal jobbat tudunk... Ha most tudjátok, tudják a politikusok, akkor is tudták... Ha meg nem, akkor hogy merték vállalni? És nem bagóért... A meggyőzésre meg ott van a média! Persze az is csak akkor, ha nem hagyták volna ellopni, az alatt a nyolc év alatt amíg kormányon voltak, tehát "hatalmon"... A referenciamunka, amit az ellenzék összehozott, nem lesz elég a megpályázott "állásra"...

12347 2015.01.27. 01:25:52

Ami cseppfolyós: az a konkrét vállalások teljesítése. Zuhan az olajár vagy éppen megzuhan a forint - mind olyan, ami a kiindulási feltételeken változtat. Nem mosni - megérteni akarom a 25 évet, hisz csak változtatni is csak így tudok.

60145 2015.05.04. 07:05:20

Egyetértek. Csak a moderálással nem. Oda nem járok, ahol előzetesen cenzúráznak.