"A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelem (és nemcsak bér, hanem az opciós csomagok és bónuszok összessége) egy vállalaton belül nem haladhatja meg a huszonötszörös mértéket." - ez ellen érvelek.
"A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelem (és nemcsak bér, hanem az opciós csomagok és bónuszok összessége) egy vállalaton belül nem haladhatja meg a huszonötszörös mértéket." - ez ellen érvelek.
Úgy gondolom, hogy teljesen tisztában vagyok a túlzott egyenlőtlenség társadalom-romboló hatásáról: . S osztom erről mások véleményét is.
Olvasom: 2013 legjobban fizetett amerikai vezérigazgatója Charif Souki volt, a Cheniere Energy vezérigazgatója, aki nem kevesebb, mint 141 millió dolláros (34,3 mrd HUF) fizetést kapott.
A magyar átlagkereset 234 600 Ft, a minimálbér 101.500 Ft. Ezek 25-szöröse: 5 865 000 vagy 2 537 500 Ft. Tisztesen meg lehet élni bármelyikből, ne legyen kétségünk. Sőt, én még ennél is kevesebbért elvállalom - hiszen vagyok annyira öreg róka, hogy tudjam: ha van egy jó termelési, pénzügyi, kereskedelmi, humán helyettesem, egy jó jogászom, akkor nekem csak a fizetésemért kell bejárnom. S ez még működik is - ha a helyi önkormányzat szolgáltató cégéről van szó. De mi van akkor, ha egy valódi nagyvállalatról van szó, mellyel a világpiacon kell versenyeznem? Elkerülhetetlenül olyan munkatársakra lenne szükségem, akik tudásban, tapasztalatban felveszik a versenyt a partnerekkel, versenytársakkal is.
Értem én, ráadásul tiszteletre méltónak is tartom a szándékot - de a verseny-szférában, a még mindig felzárkózónak tekinthető gazdaságunkban - nem javaslok adminisztratív korlátokat. Tetszik-nem tetszik - a felzárkózás törvényszerűen a különbségek növekedésével jár együtt. A közszférában egy, máshol már bevált módszert javaslok: http://geo.nolblog.huhttp://geo2.blog.hu/media/image/2014-11-03/8247904/.
Híve vagyok a progresszív jövedelem- és vagyon, örökösödési adónak - de itt is a realitásokat, megvalósíthatóságot kell figyelembe venni. Addig is előbbre jutnánk, ha nálunk is nyilvánosak lennének a jövedelmek, a vagyonok - s tudnánk, hogy az évi 40-60 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezők mennyit fordítanak a tehetséggondozási alapítványokra vagy egyéb közcélokra.