2004 óta van írásos emlékem, hogy próbálkoztam leírni a magam világképét http://geo.nolblog.huhttp://geo2.blog.hu/media/image/2014-05-15/8247852/. és http://geo.nolblog.huhttp://geo2.blog.hu/media/image/2014-05-15/8247852/. – érdemes időről időre visszanézni, mit kell változtatni rajta.
Megjelent egy cikk http://444.hu/2014/04/16/thomas-piketty-egyenlotlenseg/ - a jövedelmi egyenlőtlenségekről. Alapvetően kétfajta szélsőség jelent meg a kommentekben: már megint egy kommunista, aki fel akarja számolni a piacgazdaságot, az adatok is manipuláltak, stb. – vagy éppen az, hogy ideje felszámolni a kapitalizmust.
2004 óta van írásos emlékem, hogy próbálkoztam leírni a magam világképét http://geo.nolblog.huhttp://geo2.blog.hu/media/image/2014-05-15/8247852/. és http://geo.nolblog.huhttp://geo2.blog.hu/media/image/2014-05-15/8247852/. – érdemes időről időre visszanézni, mit kell változtatni rajta.
Megjelent egy cikk http://444.hu/2014/04/16/thomas-piketty-egyenlotlenseg/ - a jövedelmi egyenlőtlenségekről. Alapvetően kétfajta szélsőség jelent meg a kommentekben: már megint egy kommunista, aki fel akarja számolni a piacgazdaságot, az adatok is manipuláltak, stb. – vagy éppen az, hogy ideje felszámolni a kapitalizmust.
Az írásban ugyanis arra nincsen érv, hogy meg kellene szüntetni a piacgazdaságot - hanem arra, hogy milyen torzulások, aszimmetriák jöhetnek/jönnek létre.
Pl. a szabad versenynek is vannak feltételei - sok szereplő, monopóliumok kialakulásának elkerülése, erőfölénnyel való visszaélés kizárása, stb. S bizony vannak olyan szituációk, amikor ez nem biztosítható (természeti erőforrások, iparági jellegzetességek, stb.).
Bokros Lajostól hallottam: a kapitalizmus legnagyobb ellenségei - a tőkések. Ugyanis mindent megtesznek, hogy kedvező pozíciókat érjenek el, erre kihasználják a politikát, az államot, stb.
Nem pontos a hasonlat, de egyszerű. Ha egy termék ára c + v + m, akkor az m nem nőhet a v rovására, mert csökken a vásárló erő.
A különbségek azért is nőhetnek, mert a tőke képes az olcsóbb erőforrásokhoz hozzájutni a fejletlenebb országokban - de a vagyoni felhalmozás az "otthon" jelenik meg. A különbségek másik forrása az, hogy mivel "dematerializálódott+ a gazdaság (megszűnt az arany-standard, a termékek jelentős része szellemi termék, stb), így érvényesülhet az a hálózatelmélet által is megerősített tény, hogy a kulcspozíciókban lévők szerepe és ereje egyre növekszik a jobb kapcsolatok, a lehetőségek ismerete segítségével - majd a kapcsolati tőke kihasználásával képes kisajátítani erőforrásokat, korrumpálni az államokat, stb. Ugyanakkor a hálózatelmélet arra is rámutat, hogy a túlzottan hierarchizált hálózatok kevésbé működőképesek, sérülékenyek, ezért az egyik megoldás az un. "gyenge", másodlagos kapcsolatok támogatása (átláthatóság, ellenőrizhetőség, illetve monopólium ellenes törvények és intézkedések.)
A vagyon, ill. a progresszív örökösödéi adó lehet a másik megoldás - ha ezt valóban be lehet szedni, s nem lehet kibújni alóla. (Úgy tűnik, a Liska-modell még sokáig visszaköszön.)
A szellemi tőke játszhat moderáló szerepet - de ha túlzott a vagyon koncentráció, akkor alapvetően csak ez a kör tudja ezt igénybe venni - s például felvásárolja az ígéretes vállalkozásokat. S felvetem: a termelékenység növelésével, akár a komparatív előnyök érvényesülésével is, de a szakképzetlenebb tevékenységek iránti igény csökken, ami további jövedelem-különbségekhez vezet. Ugyanakkor az belátható, hogy az igazán kvalifikált emberek számára végezhető értékes tevékenységek lehetősége végtelen - oktatás, egészségügy, szociális munka, kutatás-fejlesztés - csak nem biztos, hogy ez a hagyományos értékmérővel, a profittal is kimutatható (rövid távon) - másrészt az egyének képességei sem biztos, hogy megfelelnek az ilyen munkakörök követelményeinek.
Vagyis: a különbözőség jó, az egyenlőtlenség bizonyos fokig ösztönző lehet - káros mértéke azonban szétrombolhatja a normális társadalmat.