Megjegyzés az alábbi, amúgy nem saját írás elé: Schiffer János egyedül akart indulni a választásokon – ma inkább arról hallani, hogy az LMP egyedül készül. (Talán érzékelhető a különbség). Az írás az első változatra, az önálló indulásra reagál.

Az apropót a Dem.Charta klubrendezvénye szolgáltatja:

https://www.youtube.com/watch?v=6eo6rRI79_E&feature=share

https://www.youtube.com/watch?v=zS26jUoN8Pc&feature=share

A találkozó óta tán fordult is a helyzet: az LMP hozzálátott a népszavazási aláírások gyűjtéséhez – s ehhez más politikai erők is csatlakoznak!

Azért szólnék az LMP-s témához is. Természetesen igaz, hogy az LMP-s érvelés legitim, képviselhető. Nem is ez a gond vele. Azt gondolom, hogy az LMP most önmagára optimalizál, és sündörgő, cselesen manőverező, „okos” párt taktikázást folytat. „Majd meglátjuk, hogy mi lesz”. „A 2014-es választásokig mindenki fussa végig a saját pályáját, s akkor az adott helyzetben keressünk akkor aktuális választ”. Ez normál körülmények között teljesen rendben lévő párt taktika lenne. Normál helyzetben az MSZP sem akarna most anti-Orbán frontot. Normál esetben az MSZP is ráhajtana a választási győzelemre, és az eredmények után akár a Fidesz-szel is nyitott lenne koalícióra. Most azonban nincs normál helyzet, ezt talán nem kell magyarázni. Most a magyar weimári köztársaság kora jött el, méghozzá úgy, hogy Adolf már kancellár. Németországban az antifasiszta pártoknak több szavazójuk volt, mint a náciknak, de hasonló, LMP-s logikával mégsem sikerült összefogniuk, a többit már tudjuk. Egyáltalán nem gondolom túlzásnak az Adolf-Orbán hasonlatot. Orbánban, és az ő népében benne van a diktatúra lehetősége. Képzeljük el, milyen lenne Orbán és az ő világa, ha európai szuperhatalom lennénk, ha nem lenne hatékony nemzetközi fékezőerő ellene. Az sem jó ötlet az LMP érvelésében, hogy ők a Fideszről leszakadt 1.2 millió emberre hajtanak. Ez hülyeség. Ezt ők csak nagyon töredékesen képesek elhalászni. De tegyük fel, hogy sikerrel járnak. Akkor sem tudják a Fideszt egyedül megverni. A Fidesz a mai választási rendszerben 20-25%-kal is képes 70 %. mandátumot szerezni. Ha az ellenzék nem fog össze, és ha az egyéni körzetekben mondjuk 5 demokratikus párt, valamint a Jobbik, és a Fidesz indul, akkor 20%-nyi szavazattal elviheti a mandátumot a Fidesz. Ez megismétlődhet minden egyéni körzetben. A kompenzációs listáról az egyénit elnyerő párt is kap. Számtanilag az LMP-s taktika csak akkor lehetne „eredményes”, ha nemcsak a volt fideszeseket nyeri meg, hanem a szocialista, DK és más demokratikus szavazókat is. Ha erre számít egy újszülött, 4-5%-os párt, akkor ott elgurult a gyógyszer. Pl. a jelenleg 1 millió körüli szocialista szavazóra ne számítson az LMP, még akkor sem, ha maga az MSZP, mint pártszervezet netán hajlandó volna a szavazat átterelésre. A szocialista szavazók már ma is komolyan elidegenedtek az LMP-től (Zugló, Buda). Összefogni nem elég 5 perccel a választás előtt. Az összefogás eredményességéhez idő kell. A választók csak évek alatt tudják érzelmileg elfogadni a másikat úti társként. A „hasznosan szavazni” elv csak akkor érvényesül, ha a szavazó számára ez nem jelent érzelmileg túl nagy áldozatot. Mindezzel nem is volna baj. Legyen ez az LMP gondja. Azonban a tét ennél sokkal nagyobb. Az LMP beszorult a saját párttaktikájába. Nem arra a kérdésre válaszol, amit a történelem feltett, hanem arra, amit sajátmagának feltett. Akármit is mond, a céljai között nem a legfontosabb a Fidesz diktatúra megdöntése, hanem a saját mandátumoptimalizálás. Emiatt tele vannak álságos, hamiskodó „kommunikációval”, amit maguk sem hisznek el, de eredményesnek gondolják. A nyilvánosság nagy erő. Az LMP-s politikusok jó, ha tudják, hogy minden TV beszélgetésben, nyilvános fórumon a megszólaló LMP-s aktorokról a testbeszéd elárulja, hogy mikor szólnak belső meggyőződésből, hitből, és mikor nem hiszik el a saját mondandójukat, és csak felmondják a párt mantrát. Schiffer szeme, arca is elváltozik, amikor nekilát a mantrázásnak, de ugyanez történt a tegnap is.

Nagyon hamis az az LMP-s érvelés is, hogy, majd figyeljük, merről fúj a szél, hogyan alakulnak a párt szimpátiák, milyen pártszerkezet alakul ki addig. Egy párt ne figyelje, hanem alakítsa a politikai viszonyokat. Csak a vak nem látja, hogy teljesen másként alakulna az ország politikai állapota, ha a Fideszes tömb mellett legalább ekkora erővel (mármint társadalmi, és nem mandátum erővel) megjelenne egy demokratikus, európai tömb. Ekkor a bizonytalanok, színt nem vallók is tudnának orientálódni. Éppen a színes demokratikus tömb alkalmas arra, hogy a nem szocialista, de Orbán ellenes szavazókat is összegyűjtse. Aki a szocialistákra nem akar szavazni, de demokrata, annak ott van a DK, az LMP, vagy a tömb esetleges további tagjai, vagy fordítva. Az sem igaz, hogy a demokratikus táborban meglévő politikai, érték, és emberi ellentétek kizárnák az ilyen összefogást. A magyar Márciusi Frontban annak idején önálló, de ellentétes értékvilágú erők voltak képesek a náciellenes összefogásra. (kommunisták, szociáldemokraták, konzervatívok, kisgazdák, radikálisok). Ettől ők még nem olvadtak fel egymásban, de tudták a közös teendőt. Vagy vegyük a Szövetséges Hatalmakat. vajon Churchill, Sztálin, Roosewelt összeolvadt, imádták egymást? Azt hiszem, és sok szocialista, és demokratikus szavazó gondolja így, hogy az LMP-s sündörgés mögött nem biztos, hogy tapasztalat hiány, vagy butaság rejlik. Lehet, itt „dupla fenekű trükközés”. Lehet a szobrok nyakába csibészes táblákat akasztani, de a fajsúlyos politikai tettek árulkodóak. Az LMP minden szavával „egyet jobbra, egyet balra üt”, noha az MSZP soha nem rontott rá a demokráciára. „Az MSZP-SZDSZ politikája vezetett a mai 2/3-os Fidesz hatalomhoz”. Ez részben igaz, de ebből éppen hogy nem következik az „egyet ide, egyet oda”. A weimári Pappen miniszterelnök szerencsétlensége vezetett Adolfhoz, a politikai bűnük mégsem azonos súlyú. Az egyik kétbalkezes, sőt korrupt volt, a másik ezt kihasználva boldogan szétzúzta a köztársaságot, és megvalósította a 3. Birodalmat. Vajon egyenlő mércével kell mérni a betörőt és azt, aki nyitva hagyta az előszoba ajtót? (A vereséghez elég lett volna az MSZP-SZDSZ - de a ⅔-hoz már a Fidesz mindent felülmúló gátlástalansága, s az előbb említett egyenlőtlen mérce is hozzájárult!)

Mindezt csak a saját kedvemre írtam le. Nem gondolom, hogy közönség előtt folytatott politikai vitában akármelyik párt embere képes lenne nyíltan beismerni, ha a pártjával szemben a másiknak van igaza. Nem gondolom, hogy a fejére csap, és azt mondja, hogy „Uramisten, tényleg, magának ebben igaza van, mostantól mást gondolok erről!”. Sajnos túl gyorsan lett bezápult az LMP a pártlogikába. Ma már egyáltalán nem „más a politika”. Olyanok, mint a 20 éve a Parlamentben ücsörgő, ravasz, öreg frakció rókák. Kommunikálnak, és nem beszélgetnek. Kár. Hát ennyi. ********* SK megjegyzés: még nem dőlt el, hogy a fenti írás szerzőjének igaza van-e: más az "egyedül indulni", s az "egyedül készülni" a választásokra.