Az államfő úgy látja: az Országgyűlés azóta, hogy bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek 2006-ban, magán viseli az alkotmányellenesség bélyegét. „Hazugsággal választást nyerni - ez nem a mi alkotmányos rendszerünk" - fogalmaz az elnök, aki szerint épp ezért nem eldobni kell a magyar alkotmányt, hanem működtetni kell azt.
A Magyar Köztársaság elnökét nem illik kemény szavakkal illetni – nem is teszem. Ezért inkább a „hazugságozókról” szeretnék beszélni.
Ha valaki azt mondja, hogy egy magára valamit adó demokrácia nem engedheti meg magának, hogy a választásokban hazugságok versenyezzenek egymással: egyet is értenék. Sőt, még egy nagy tudású, alkotmányos és jogi ismeretekkel rendelkező emberhez vagy testülethez is fordulnék, hogy segítsen, milyen módon lehet mindezt elkerülni.
Mit nevezünk hazugságnak? Azt, amikor nyilvánvalóan nem igazat mondunk, amikor nem bontjuk ki az igazság minden részletét – vagy amikor a politikusok kampányolnak? Vagy amikor valaki kijelenti, hogy hazudott?
2006-ban kiderült, hogy beavatkozás nélkül 11%-os lett volna a hiány. Tehát hazudott, aki 4,7 %-ról beszélt.
A 4,7 % nem tartalmazza a Gripen elszámolását, az érvényes szabályok szerint a nyugdíjrendszerből adódó 1,4 %-ot, s az autópálya építések költségvetésen belüli elszámolását 1,1 %, a PPP ellen, tudjuk, Szapáry úr lobbizott. Igaz, még így is hiányzik jó 4 %:
- A Gyurcsány Ferenc által emlegetett „trükkök százai” a kiadásokkal való ügyeskedésről szóltak?
- A kiadások területén igyekeztek a kifizetések időpontjának eltolásával időt nyerni. Megkértek például egyes szolgáltatókat, hogy a számláikat későbbi időpontra állítsák ki, így a kiadás elszámolása egy későbbi költségvetési időszakra vonatkozott. Ez nem törvénytelen, sőt a gazdasági élet szereplői rendre élnek ezzel az eszközzel, egyfajta finomhangolás ez. A gond ott vált jelentőssé, hogy négy év „finomhangolása” idén májusra már óriási hólabdává növekedett, mivel menet közben nem születettek meg a szükséges költségtakarékossági intézkedések.
Hazugság, az igazság nem minden részletének kifejtése, az adatok csoportosítása: tetszés szerint lehet ezt minősíteni, de az biztos, hogy nem tekinthető konzervatív, megalapozott előrejelzésnek.
Igen ám, de mi a helyzet azokkal, akik szerint:
Ugyanis ők 13,5 %-os hiánnyal számoltak, s ígértek 14 havi nyugdíjat, ingyenes autópálya használatot? Tud-e bárki olyan utalásról, hogy szintén alkotmányellenesnek találta volna-e e kritikusok kórusa, ha a Fidesz alakít kormányt? Mert ha hazugsággal győzött Gyurcsány – akkor az is igaz, hogy az győzött – aki kisebbet hazudott.
Ha a köztársasági elnök szeptemberi nyilatkozata előtt belegondol, hogy GYF mit mondott a kormányprogram benyújtásakor, (alakuló ülés) illetve annak a vitája végén, az OÉT ülésén , akkor bizonyára másként fogalmazott volna:
OÉT, június 10. Vita csak azon van a politikában, hogy ez a folyamat 2000-ben vagy 2002-ben kezdődött, de úgy látom, hogy a szakmában erről sincsen vita. Még a legnagyobb ellenzéki párt által felkért szakértők által összerakott, úgynevezett "fehér könyv" is nagyjából azt mutatja, hogy az a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai visszafordulat, amely mára a fordulat követelményét megteremtette, nagyjából a 2000. és 2001. években kezdődött el. Újra mondom, most már sokadszor, hogy elejét vegyem a buta vitáknak: nincsen kétségem afelől, hogy abban, hogy fennmaradt az a gazdaságpolitikai kurzus és nagyjából az utolsó négy évet egészében áthatotta, abban a fő felelősség a 2002. és 2006. között kormányzóké.
S bizony, ezekben a beszédekben már elhangzik, hogy 16 éves adósságokról van szó. Őszödön ülésezett az MSZP frakciója, részleteket erről mi nem hallunk. De érdemes a dátumokra ügyelni: 2006. június 26, Népszabadság http://www.nol.hu/cikk/408891/
bár konkurens lap, de figyelmre méltó már címe, alcíme is: Ami még nem megy át a rivaldán. (Gyurcsány Ferenc a fájdalom mértékegységéről és arról, hogy kell-e elnézést kérni).
S miközben a kormány dolgozik (szenved?) a konvergencia-programon, döntéseket hoz és készít elő (úgy-ahogy) – mi hallatszik júliusban, Tusnádfürdőn, majd mit lehet olvasni a jobboldali napilap „viccrovatában”? „az ország nyílt és szervezett politikai hazugság áldozatává vált”. Ha ez igaz, akkor nem történhetett másként, mint hogy ebben Orbán úr is tevékenyen részt vett. Ekkor már júliust írunk, szeptember 23-ra meghirdetik a kampányzáró nagygyűlést. Érdemes a dátumokra ügyelni. Szeptember 17-én a „közszolgálati” rádió ütős részleteket mutat be, majd ezután erre a hangfelvételre hivatkozva sor kerül a „fritz-i forradalomra”, az MTV ostromára, majd a Köztársasági Elnök beszédeire, s az azóta folyamatos hazugság-kampányra.
Mindenki megítélheti, mit is jelent a szervezett politikai hazugság és az illegitimitás, s ebben mi a szerepe az őszödi beszédnek. Megítélhető, hogy az ellenzék képes-e szakítani a saját hazugságaival, s végre belátná, hogy hiteltelen kampánya, alternatívát felmutatni és változtatni képtelen vezetője miatt veszítették el a parlamenti választásokat – vagy gyűjtenek-e annyi bátorságot, hogy ne kelljen annyit kiabálniuk a saját maguknak teremtett sötétségben.
De miért vállal ebben szerepet a köztársasági elnöki címet betöltő Sólyom László?