Innen letölthető és olvasható az az anyag, amihez hozzászólt a barátom: http://humanokologia.tatk.elte.hu/wp-content/uploads/2014/09/PaksVobiscum_kerdes_valasz.pdf s hoozájárulásával most közzé is teszem.
Innen letölthető és olvasható az az anyag, amihez hozzászólt a barátom: http://humanokologia.tatk.elte.hu/wp-content/uploads/2014/09/PaksVobiscum_kerdes_valasz.pdf s hoozájárulásával most közzé is teszem.
Szia!
Nagyon jó dolgozat.
5.
Egy-két olyan gondolatot teszek hozzá, amit az átlagosan ostoba atomista, vagy újságírós izékhez nem tennék.
1. A Paks alapproblémája szűken a következő:
Az áram felhasználás - ideértve a megújulót, energia takarékosságot - hosszú távon biztosan csökken. Ehhez képest az összes többi érv fontos, de nem ügydöntő. Nem elsősorban az a kérdés, hogy pont 2028-ban hogy állunk, hanem az, hogy az utána jövő évtizedekben hogyan fogunk állni. Arra még senki atomvitéz nem mondott alátámasztott érveket, hogy 2050-60-ban is egyre több hazai nukleáris áram kell majd az országnak.
2. A fenti ok miatt én nem is nagyon rugóznék az orosz vonalon. Hol lesz Oroszország 2060-70-ben. Ne feledjük, hogy a Szovjetunió is csak 70 évet élt meg, tokkal vonóval, és akkor Oroszország már 90 éves lenne. Ezért az orosz ügyet vizsgálni kell, de csak a maga dimenzióján.
3. Mint közgazdász, egyszerűen nem értem, hogy mi a SAJÁT ÁRAMOS TERMELÉS BERUHÁZÁSÁNAK az értelmes oka. Vajon miért veszünk brutális pénzért olyan eszközt hosszú távon, amiről már most tudni lehet, hogy nagyon erős piaci túlkínálatra lehet majd számolni belőle, és ezt írja elő az EU is, mégis hazai befektetést akarunk, ráadásul magas, fix biztosított áron. Ha a meggyfa ára tartósan túlkínálatos, akkor nem fogok évekre előre lekötve venni valakitől magas, fix monopol áron, strapálja ő magát a túlkínálatos piacon a későbbi eladással. Inkább még a mostani termelésemet is lassan leépíteném, hogy később, amikor majd kell, olcsón venni tudjak a piacon.
4 A leglényegesebb pont azonban a váratlan, de biztosan bekövetkező technológia esélye. Ez azt jelenti, hogy ekkora gigászi befektetésnél és 70-80 éves időszakra számolva szinte biztosan bekövetkezik egy-két váratlan, kiszámíthatatlan, de a világot megrengető technológiai forradalom. Ne feledjük, hogy az atom technológia éppen 70 éve született, és kb. 60 éve már ipari hasznosítást ért el. Mi a rossebnek kezdünk most ebből újabb 70 éves mesét kezdeni. Ezt tuti, hogy nem éli meg az atom technológia. Nem tudom, hogy mi lép be helyette, ez a mérnökök, tudósok dolga lesz, de, hogy belép, az ziher. Csak néhány technológiai életrajz a múltból. Mennyit élt meg a Siemen-Martin acél, a szenes erőmű, a benzin motor, a gőz mozdony. Hát egyik sem élt meg 150 virgonc évet. Ma már ezek a múlt romjai, vagy múzeumi darabok. Akkor most húzzunk bele? Legyünk egy európai emlékmű? A többiek majd röhögnek rajtunk, vagy ide jöjjenek iskolai kirándulásra?
Na, ennyi.