HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

D. A megváltó civilek?

2014.11.14. 20:14 Geo_

A pártokból való kiábrándulás, tehetetlenségük elemzése után "A" civilekben bízunk. Mi ennek a lehetősége, realitása? Jogászok, politikusok ne olvassák!

A pártokból való kiábrándulás, tehetetlenségük elemzése után "A" civilekben bízunk. Mi ennek a lehetősége, realitása? Jogászok, politikusok ne olvassák!

A modern tömegpártok kialakulása baloldali, mozgalmi hagyományból ered. Dalárdák, önképzőkörök – majd szakszervezetek bázisán épültek ki a szociáldemokrata pártok. A jobboldal mozgalmi alapját alapvetően az egyházakhoz köthető szervezetek jelentették, mint pl. cserkészet, nőegyletek. A „boldog nyugaton” önkéntes tűzoltóságok, dalárdák jöttek létre – s kialakultak a karitatív és jótékonysági szervezetek. Az elit számára az angol/amerikai klubok és alumni szervezetek, majd sportklubok adtak társadalmi keretet a kapcsolatok ápolására, fenntartására.

Idősebbeknek közvetlen, a fiataloknak már csak közvetett élményeik vannak az „átkos” sokszor igencsak formális mozgalmi életéről, ahol 800 ezer párttag volt, szinte minden munkavállaló szakszervezeti-, s minden diák KISZ-tag volt. De alakultak Páva-körök, a kultúrházak bázisán színjátszó- és bélyeggyűjtő körök, elvileg létezett a Hazafia Népfront, az üdülőhelyek elosztásában serénykedtek a szakszervezetek, zajlott a munkaverseny (brigádmozgalom), a falusi és kisvárosba lelkes népművelők próbáltak életet fenntartani… A rendszerváltáskor szinte minden ment a levesbe, maradtak az egyházak, az egymással vetélkedő pártok és szakszervezetek, a nagyvárosi lehetőségek, időről-időre megjelentek új, civil szervezetek – majd elhaltak.

A legegyszerűbb definíció szerint az államszervezeten kívüli, nem profit-orientált szervezetek "A" civilek. Ezen a ponton nem árt felsorolni, hogy mit is értsünk egy polgári demokráciában államszervezeten:

  1. 1. Parlament
  2. 2. Államfő
  3. 3. Kormány
  4. 4. Politikai pártok
  5. 5. AB
  6. 6. Nemzeti intézmények (MNB, ombudsman, bíróságok)
  7. 7. Önkormányzatok
  8. 8. Érdekképviseletek (alapvetően munkavállaló/munkáltató)
  9. 9. Kontroll-funkciók (ügyészség, média-tanács, ÁSZ, stb.)
  10. 10. (Köztestületek, állami alapítványok)

A civil szervezetek fontosságát, szerepét abban látom, hogy innovációt képesek vinni a fenti, önmagától bemerevedésre hajlamos államszervezetbe is (a társadalmi innovációkon keresztül), egyfajta civil kontrollt jelenthetnek - valamint biztosíthatják a társadalomban az un. horizontális, a hálózatelmélet nyelvezetén a "gyenge kapcsolatok" meglétét: mindez a társadalom fennmaradásának alapvető feltétele.

A nem állami és nem üzleti szervezetek némileg önkéntes felosztása:

  1. a. szabadidős, hobbi tevékenységek (kertbarátok, dalárdák, helyi klubok)
  2. b. szakmai érdeklődési körök, általában érdekképviseleti funkcióval, törekvésekkel
  3. c. valamilyen társadalmi célra szerveződő "egy-ügyű" (single issue) szervezetek
  4. d. társadalmi, szakmai kontrollt megvalósító non-profit szervezetek (pl. TASZ, Költségvetés Felelősségi Intézet, TI. a c.-től abban különbözhetnek, hogy professzionális szintű a tevékenységük, míg az előzőnél ez nem feltétel).
  5. e. egyházak (rájuk külön törvényi szabályozás vonatkozik)
  6. f. szakszervezetek (rájuk külön törvényi szabályozás vonatkozik)
  7. g. közhasznú szervezet, általában költségvetési forrásokból közfeladatok ellátása
  8. h. párt-struktúrába nem tagozódó politikai mozgalmak (legfőképp őket tekintjük "megváltóaknak").

(Amelyik szervezet gazdasági tevékenységet is folytat, beleértve a tagdíjakat, adományokat, akkor annak hivatalosan is egyesületté kell alakulnia.)

A fenti azért is önkéntes felosztás, mert a szerepek gyakran keverednek. Így NGO is kaphat közhatalmi szerepet, a pártok is létrehoznak alapítványokat, lehet üzleti bevételük is - vagy éppen egy egyesület lehetővé teszi, hogy a hobbi tevékenység leírható legyen az adóalapból...

A politikai mozgalmakon kívüli szervezeteket is okkal, ok nélkül érheti az a vád, hogy valamelyik politikai oldalhoz tartozó "álfüggetlen" szervezet. Amennyiben egy szakmai szervezet összehasonlítja a pártok programjait, s a regnáló számára kedvezőtlen szakmai eredményt publikál - természetesen ezzel nem lépi át a civilség kereteit, de "halálukat" jelentené, ha bármely politikai táborhoz csatlakoznának: nekik mindig az aktuális hatalommal kell foglalkozniuk.

Egy szervezet, amennyiben az általa képviselt ügyet az uralkodó rendszer jellege miatt nem tudja megfelelően képviselni - legyen szó szociálpolitikáról, tanszabadságról, munkavállalói jogokról - akkor nem lépi át a civilség kereteit, amennyiben a rendszer ellenzékévé válik. Még akkor sem, amikor egyfajta endorsementként valamely politikai erő támogatására kéri a szimpatizánsait. Szakszervezetek esetében teljesen megszokott dolog, hogy választási szövetséget kötnek szocdem pártokkal - Angliában egyenesen részesei a pártnak is. Magyarországon a Fidesz profi módon olvasztotta önmagában a tényleges vagy az általa létrehozott szervezeteket - s ahogy a korábbi, pártokkal foglalkozó részekben egyértelművé vált, a jelenlegi ellenzéki oldalnak is csak ebből az irányból várható további támogatottság.

Ma még teljesen bizonytalan, hogy az un. civil megmozdulások képesek-e egymásba fonódni, egymást erősíteni, vagy hogy a kormányzat ad-e még újabb- és újabb muníciót a folytatáshoz, felélednek-e korábbi kezdeményezések, születnek-e újabbak. Elvitathatatlan eredményük, hogy korábban apolitikus embereket tudtak megszólítani és az utcára vinni, s be tudták bizonyítani, hogy csak erő felmutatásával lehet hatni a NER uraira. Azonban ha a konkrét követelések (netadó eltörlése, Vida lemondatása) átcsapnak az "Orbán takarodj" általános követelésbe, akkor ezzel belépnek a direkt politizálás színterébe - s a 2012-höz sok tekintetben hasonló helyzet jön létre. A Milla története negatív példa lehet a számukra - kérdés, hogy mit tanultak belőle. Így lehet, hogy megmaradnak az "egy-ügyű" nyomásgyakorló szerepnél. (Még nagyobb kérdés, hogy a már létező pártok tanultak-e, s képesek lesznek-e illő alázattal a saját, egyéni pártpolitikai céljaikat alárendelni a mégis csak közös célnak - mert ahogy korábban erről már volt szó, a 2014-es bukta fő oka ennek hiánya volt. Eddig példásan visszafogottak voltak, s talán belátják, hogy nekik is az az érdekük, hogy az új szervezetek erősödjenek. A távolság betartásán kívül legfeljebb a bömbik és talki-walkik kölcsönadásával, tagjaik pártlogó nélküli megjelenésével segíthetnek.)

A politikai szereplők óhatatlanul arra kényszerülnek, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől - ezt tudjuk a normális demokráciákról is. Ma a demokráciának csak a Parlamenten -és a Fideszen, Jobbikon kívüli térben - van helye. Ebből következik, hogy csak itt lehet - s egyben kell is demokrataként viselkedni. Két, látszólag ellentétes feltételnek kell teljesülnie: egyrészt program, hitelesség, fair eljárás során bizonyítsák a támogatottságukat (pl: előválasztás), másrészt hozzanak létre egy olyan hálózatot, mely ehhez biztosítja a feltételeket, majd a későbbiekben segítsen kialakítani az együttműködést.

 

Egy lehetséges megoldás: (tudom, minden eleme vitatható - de talán az irány, a szándékom érthető)

Szükség van egy Társadalmi Parlamentre, annak megalakulásáig egy Társadalmi Tanácsra. Ez utóbbiak tagjai olyan, tiszteletre méltó tagok, akik kidolgozzák az ideiglenes parlament megalakulásának feltételeit, a későbbiekben pedig ideiglenes államfői és AB funkciókként felügyelik, hogy a parlament fair és demokratikus módon működjék.

A Tanács kialakítja, hogy milyen kritériumok alapján lehet egy szervezet a parlament tagja. Pl: célkitűzéseik közt szerepel a jogállam visszaállítása/megteremtése; valós szervezetről van szó (pl: már megszerveztek egy tekintélyes demonstrációt - pl. 3-5-10 ezer fővel; igazolt tagjaik száma 100-1000 főt eléri; Facebook ismeretségük 5-10-20 ezer lájk, stb.).

A Társadalmi Parlamentnek első körben a civil- és társadalmi szervezetek lehetnek a tagjai. Kidolgozzák az "előválasztási" szabályokat, s meghatározzák, hogy mely kulcstémákban kell beindítani a Társadalmi kerekasztalok működését, kidolgozzák azok működési szabályait. S ekkor már a pártok is részesei legyenek a Társadalmi Parlamentnek. (Azt remélem, hogy így egyik, önmagát demokratikusnak tartó párt, szervezet sem utasíthatja vissza a közreműködést.)

Kerekasztalok, előválasztás:

A kerekasztaloknál mindenki bemutathatja elképzeléseit, kampányolhat mellette, tekintve, hogy mindez a nyilvánosság előtt zajlik.

Nagy, eddig nem gyakorolt feladat, mert közben a lehetséges együttműködés kereteit is ki kell alakítani.

A támogatottság mérésére az időnkénti országos közvélemény kutatási adatok és a gyakoribb internetes szavazások szerint kerül sor. Mindez azért is fontos, hogy a kisebb erejű szervezetek "virtuális koalíciót" alkothassanak a Társadalmi Parlamentben.

Mindezek alapján - az éppen aktuális választási törvényhez igazodva - eldönthetik, hogy milyen koordinációval/összefogással, alkotmányozó/kormányzó képességük felmutatásával indulnak neki a választásoknak.

Egyáltalán nem állítom, hogy csak így és ilyen módszerekkel lehet felkészülni a jövőre - pusztán azt szeretném bizonyítani, hogy létre lehet hozni olyan, előre lefektetett szabályokat, melyek megfelelnek Rawls igazság fátyla kritériumának: akkor lehet fair és igazságos, így betartható megállapodást kötni, ha még nem lehet tudni, hogy kinek lesz kedvezőbb. Mindez nem jelenti, hogy sürgetni kellene a dolgokat, vagy főleg azt, hogy kívülről be kellene avatkozni a dolgokba.

Ahogy korábban írtam, számos változat képzelhető el ma még arra, hogyan is szűnik majd meg a NER rendszere. De készüljünk.

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr388247908

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

58395 2014.11.15. 12:07:28

És a "civilek" egyszer csak a leírt átmenet mentén átalakulnak politikussá... És ettől kezdve a civilségük csak puszta szólam lesz, jelentés nélkül, befolyás nélkül, hiszen már nem civilek... A ciklikus, "civil- politikus" metamorfózis közötti intervallum, meg az az időszak, ami az embereknek nem jelent semmi jót, mert mindig egy meghaladott, korábbi állapotra esik vissza az érdekérvényesülésük... A "civil" progressziója automatikusan a "profi" konformizmusává alakul.... Maga az írás nagyon jó Geo de a világ mostani haladási iránya mentén született, a szervezeti felépítés leírása hagyományos alapokon áll... Meg sem említi, hogy magát a gazdasági felépítményt is revidiálni kell, pedig ennek a hatására alakult ki az országban az, ami most van...

12347 2014.11.15. 14:15:42

Persze, a világban nagyon terjed a hálózatos és/vagy projekt struktúra, de képviselőt csak az küldhet a parlamentbe - aki jelöl is. S ettől válik párttá. Értelmes vitára akkor lenne egyáltalán esély - így a gazdaságról - ha az orbánizmus megszűnik.

58395 2014.11.15. 14:45:56

Biztos vagy benne, hogy az "Orbánizmus" kilóg szignifikánsan a világ gazdasági felépítményéből... Mert szerintem meg nem... Az egyik jellemzője a magántulajdon védelme, erősítése...A szegénység fenntartása, sőt szükségszerűsítése... Kasztosítás.... Hol lóg ez ki a világ gazdasági trendjéből? Esetleg verbális bohóckodás szintjén.....

12347 2014.11.15. 17:19:28

Kokó, a többinek - ld. atlanti világ - az elveiben más szerepel, amit esetleg számon is lehet rajtuk kérni. S igen: a hagyományos magántulajdon is különbözik a maffia-tulajdontól. Viszont ha igaz, hogy nincs különbség, akkor még rosszabb a helyzet, ugyanis Mo egy kicsi, nyitott gazdaság, melynek óhatatlanul alkalmazkodnia kell a környezetéhez - s ebből az következik, hogy mi nem tudjuk megváltoztatni a világot, Orbánia pedig marad.

58395 2014.11.15. 21:51:23

Geo! Ha lenne valami, ami a véletlen folytán Orbánt letaszítaná a pozíciójából, az atlanti világ egy lépést sem tenne azért, hogy Orbán és a maffiája, meg az elődei és azok sameszainak a külföldre síbolt vagyonát zárolja, majd visszaszolgáltassa az országnak... Tehát rohadtul nem érdekelné őket, hogy az összelopott vagyon, ami magántulajdonná lényegült, csak az, hogy magántulajdon... Lehet politikailag lenullázódott, de hogy többszörös milliárdos, az az atlanti világot nem zavarná... Mondd már, ezután csak kizárólag financiálisan üzletelnének...

58395 2014.11.15. 21:53:33

Geo Tényleg, mik is az atlanti világ elvei???

12347 2014.11.16. 00:01:17

5. Kokó - ebben nem vagyok biztos. Pl. fokozatos oldják fel a banktitkot. S épp az a kettősség az atlanti világban, hogy a felemelkedését a gyarmatosításnak köszönheti - de ma már más a klub. Igen, szívfájdalom nélkül üzletelnek, kölcsönös előnyök alapján. A kapitalizmus egy elvont dolog, abban az értelemben, hogy minden ország/régió más és más. Pl. az EU-n belül nem igazán tudod megkülönböztetni, hogy jobb vagy baloldali kormány van, mert a szociális piacgazdaság általános elv.

58395 2014.11.16. 09:18:52

Geo, ha valaki leteszi a voksát mondjuk az "atlanti értékek mellé", az azért van, mert azt tartja értéknek... De nem mindenki tartja annak... '90-ben én is letettem a voksom, az /akkor/ deklarált "liberális" értékek mellé, és utána szép lassan meggyőztek arról, hogy az csak egy rétegértékké silányult... Az akkor kommunikált értékből, csak valami "szabadságnak látszó lehetőség" maradt, de az sem mindenki számára... De még arra sem volt képes a liberális "eszme" hogy megvédje magát, és esetleg kijavítsa a hibáit... Magyarországon... A világ ebből a szempontból nem számít...

12347 2014.11.16. 13:14:18

Szerintem épp a liberalizmusban van önkorrekciós képesség - míg a homogén szisztémákban nincs.

58395 2014.11.16. 16:51:59

Ha ez így van Geo, akkor itt az ideje bizonyítani... Hallani már sokszor hallottam ezt az állítást, de gyakorlatban még nem találkoztam vele... Addig, amíg csak verbálisan létezik, addig olyan mint a többi... Jahve, liberalizmus önkorrekciója, örökmozgó, UFO, kommunizmus, piacgazdasági humanizmus, stb...

Gesanya 2014.11.16. 22:48:11

A cikkhez: Majdnem teljes mértékben egyetértek, független civileknek, szakértői csoportokat kellene létrehoznia és megkezdeni az átalakulás alapjainak felállitását. Véleményem szerint PÁRTOKAT EGYÁLTALÁN NEM ENGEDNÉK AZ EGÉSZNEK A KÖZELÉBE, mert mindjárt azt feszegetnék, hogy kinek mekkora támogatottsága van és át akarnák venni az irányitó szerepet. Ugyanakkor látható, hogy mindegyik jelenlegi konfiguráció hiteltelenné vált, és csak ronthatná a függetlenek szavahietőségét, becsületességét. Abszolút pártoktól mentesen kellene megcsinálni a választásokat, mintegy népszavazást, és a választásokon is csak a pártoktól elhatárolt egyéni jelölteket kellene inditani, ahol a fő szempont a szakértelem, a tisztesség, és a tenniakarás alázata. Külön kellene foglalkozni a számonkéréssel, mert a törvények illegitimek, a pályáztatások korruptivak, beleértve a föld, és a trafikmutyit meg a többit is. Ami a kisibolt pénzeket illeti, a gazdasági bűncselekmények nem évülnek el, és bizony, hogy a külföldi bankok zárolnák azok vagyonát akikkel szemben alapos vád és bizoniték van..és az uj állami biróság kéri a zárolást. Koko Kérlek tekintsd a gazdasági irányú lépéseket és a politikai irányú lépéseket KÜLÖN. Igen van kereskedelem és gazdasági kapcsolat azokkal az országokkal is akikkel politikai kapcsolat csak a szóbanállás szintjén van. Nem kell a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok mellé beemelni a politikai barátságot. Az USA és más nyigati ország is üzletel Kinával, noha a kinai politikai rendszer bizonyos igen erős elemeivel nem értenek egyet, azt a politikai szinteken el is mondják, de ettől még nem akarják megtámadni, elpsztitani egymást. Az orbáni összemosás során gazdasági rövidtávú előnyök érdekében prostituáljuk magunkat most. Ugyanakkor még a hozadéka is kétséges, mint orbán nyalása az oroszoknak,ugyanakkor minket is kitiltottak mint a pinty az embargó alapján.

Gesanya 2014.11.16. 22:58:26

A liberalizmusról. Minaddig nincsen a liberalzmussal semmi probléma, amig a liberalizmust "vallók" nem tévesztik össze a toleranciával. Mint mindennek megvan a határa, a legtöbb liberális berendezkedésű országban szabad a vallásgyakorlás (bármilyen vallás), mindaddig amig az nem rányul az adott ország berendezkedése, a más vallásuak elpusztitására irányuló csoportosulássá. Lásd Angliában az iszlám agressziv megnyilvnulását. A tolerancia szintje a fontos, mert az orbánt is addig tolerálták amig törpecsászárrá nem vált és akkor már nem volt megfelelő erő, eszköz a megállitására..

12347 2014.11.16. 23:42:38

11. Gesanya Értem és megértem a pártoktól való ódzkodásod. Magam is írtam arról már sokszor, hogy leszerepeltek ezek a mi demokratikus pártjaink. S nem is bíznám rájuk, illetve csak rájuk a dolgot. De induljunk ki a gyakorlati lehetőségek felől: kik választják ki a szerinted megfelelő jelölteket? Ki mondja meg, hogy megfelelő a szakértelmük, tisztességük? Egy választókerületben él nagyjából százezer ember akár - lehetetlenség, hogy mindenki egyénileg ismerje, hogy az egyéni javaslatokból érdemi jelölést lehessen összehozni - mondjuk a Fidesz jelöltje ellen. Ezért feltétlenül kell egy jelölő testület vagy szervezet - mely azonban a jelöltállítással egyben ténylegesen párttá is válik. (Ráadásul a törvény is előírja, hogy csak bejegyzett pártok jelölhetnek.) Arra azonban látok lehetőséget, hogy a jelölés, illetve a jelölési folyamat civil kontrollal, közreműködéssel menjen végbe. Az is biztos, hogy a pártjaink önmagukban léptelenek túllépni ezen, hiszen beszélnek elvekről, összefogásról - majd leülnek tárgyalni-birkózni a listás helyekért, mandátumokért. (Megjegyzem: azért nincs teljesen így, mert a pártok azért bizonyos értékrendet is képviselnek, amit azért érvényesíteni szeretnének - illetve hibásak vagyunk mi magunk is, beleértve a sajtót is, mert minket is az ilyen személyi kérdések izgatnak a legjobban.) Ezért úgy gondolom, hogy azért megtalálható az a néhány ember, akik személyükben hitelesek, hogy önzetlenül akarják a demokráciát, s itt vannak azok a szervezetek, melyek szintén nem akarnak a direkt politizálásba belefogni: ők lehetnének a koordinátorai, facilitátorai ennek a jelölésnek, a választási felkészülésnek. (Erről készülök majd írni egy külön posztot is.) 12. Max. egyetértek - erre szoktam azt mondani, hogy valójában a "szabadság-egyenlőség-testvériség" elemei is konfliktusba kerülhetnek egymással. Ugyanakkor valójában mást szoktak felhozni liberalizmus kritikának. Pl. a neokonzervatív gazdaságpolitikát (melynek egyes elemeit épp a zorbán kormány valósítja meg), az SZDSZ-utálatot, s egyebeket.

Gesanya 2014.11.17. 14:52:57

Geo. A törvényeket szerintem el kell felejteni, mert ezen az alapon el sem kezdhető a szerveződés. Azzal messzemenően egyetértek, hogy a most meglévő civil csoportosulások segitségét igénybe kell venni, meg kellene kezdeni a tömegek által is támogatható szakértő és fedhetetlen személyek keresését. Lehetségesnek tartom, hogy az általad leirt módon egy uj párt magját alkothassák, amennyiben szabad akaratukból erre hajlandóak. Az internet kiválóan alkalmas lehet önkéntes csatlakozásra, ismétlem a törvényeket el kell felejteni. Én szerintem a jelenlegi pártokat és azok tagjait minimum kettő évig nem szabadna a politika területének a közelébe engedni. Ha felállna egy szakértő kormány kettő évre, azt követően lehetne valós népszavazási szintű, kizárólag egyéni jelölés alapján választani, elfelejtve a megmérettetés nélküli parlamentbe jutás jelenlegi alternativáit. Valamennyi jelöltnek MEGMÉRHETŐ, SZÁMONKÉRHETŐ programmal kellene indulni, hogy ahol jelöltként indul a választók tényleges irott és megvitatott programok alapján dönthessenek. Ami a pártok eddig ismert értékrendjét illeti: itt is meg kellene határozni azokat az alapértékeket amelyek vállalásának hinyában a jelölt nem jelölt. Ha már külön posztról irsz nem ártana az elkövetett bűnöknek is nyitni egy gyüjtőhelyet, ugy gondolom sok önkéntes posztoló kezdené el felrakni az elkövetett bűnök témáit és bizonyitékait is.

12347 2014.11.19. 19:14:23

14. Gesanya: sajnos, nem lehet elfelejteni a törvényeket. Vagy parlamenti 2/3-dal vagy népfelkeléssel lehetnének más törvények. Ahogy érzékelem, ez utóbbit támogatod. Bevallom, én a listás szavazás híve vagyok: http://geo.nolblog.hu/archives/2013/07/30/Bazis-_radikalis-_kozvetlen_demokracia/ http://geo.nolblog.hu/archives/2011/12/11/Valasztasi_rendszer__egyfordulos_vegyesen_egyeni_es_listas_Vagy_listas_es_egyeni/ Azt hiszem, elég sokat írtam már arról, máskor, hogy mit tartok bűnnek, hibának az elmúlt időszakból. 8Többnyire nem tartják eléggé kritikusnak :-)