HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

A XXI. sz. atomenergiája – és egy naiv fizikus

2013.02.12. 14:20 Geo_

Az atomenergia borzalmas pusztításokra képes – de szabályozott, biztonságos feltételek közt stabil energiatermelésre képes. Minden hasonlat sántít – de a XXI. században a társadalmak életében a népszavazás az, ami lehet a demokratizmus kiszélesítésének eszköze – s lehet egy olyan fegyver, mely képes szétrobbantani a társadalom normális működését. Marosán György – eredeti képzettsége szerint fizikus, ezért a példa – közíróként gyakran fordítja le a társadalom, a politika területeire a vezetéselmélet eredményeit. Naivnak tűnik az a javaslata, hogy a népszavazás eszköze könnyen keretek közt tartható. Ugyanis egy fizikus tudja, ezért nem játszik a kritikus tömeggel – a naiv pedig azt hiszi, hogy más sem jár el könnyelműen.Marosán György: „Szervezzünk népszavazást!” (NSZ, 2013.02.09.)

Az atomenergia borzalmas pusztításokra képes – de szabályozott, biztonságos feltételek közt stabil energiatermelésre képes. Minden hasonlat sántít – de a XXI. században a társadalmak életében a népszavazás az, ami lehet a demokratizmus kiszélesítésének eszköze – s lehet egy olyan fegyver, mely képes szétrobbantani a társadalom normális működését. Marosán György – eredeti képzettsége szerint fizikus, ezért a példa – közíróként gyakran fordítja le a társadalom, a politika területeire a vezetéselmélet eredményeit. Naivnak tűnik az a javaslata, hogy a népszavazás eszköze könnyen keretek közt tartható. Ugyanis egy fizikus tudja, ezért nem játszik a kritikus tömeggel – a naiv pedig azt hiszi, hogy más sem jár el könnyelműen.Marosán György: „Szervezzünk népszavazást!” (NSZ, 2013.02.09.)

A cikkben valójában egy döntés előkészítési módszerről van szó – de talán pontosabb, ha közvélemény kutatásról beszélünk. A kérdés az, hogy mindez mennyiben demokratikus, s hogy valódi döntésről van-e szó.

Alapvetések – vagy legalábbis annak szánt kiindulópontok

A demokrácia=népuralom formai megközelítése alapján korábban azt tekintettük demokratikusabbnak, ha minél több emberre terjedt ki a szavazójog. Az aktív állampolgári részvétel hívei szerint ezért az jelenti a valódi demokráciát, ha a döntéseket a nép önmaga hozza. A közvetlen demokratizmusnak ma már adottak a technikai feltételei, akár naponta lehetne népszavazásokat tartani az interneten, SMS-sel – de tudjuk, ez könnyen populizmushoz, demagógiához vezethet. Ezért sokan a képviseleti demokrácia hívei – mások Goethet idézik: A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.

A formai megközelítés mellett ezért érdemes a minőségi tartalmat is figyelembe vennünk, s ez alapján azt tekintsük a demokrácia „jóságfokának”, ha biztosítható a (1) közjó érdekében nép (2) döntése.

  • · a közjó [1]fogalma nehezen meghatározható, tán elegendő megelégednünk azzal, ha nem a pillanatnyi, hanem a társadalom távlati érdekét tekintjük annak, a szociális, környezeti, kulturális, gazdasági fenntarthatóságot.
  • · a döntés[2]: problémamegoldás, a cselekvési változatok közüli választást jelenti.

A demagógia valós veszélye miatt ugyanakkor nem a népuralmat kell korlátozni, hanem azt kell értelmezni, hogyan is dönthet a nép – mik a jó döntés feltételei. Lássuk be, hogy a valódi demokrácia nem egyszerűen a szavazás lehetősége – a döntéelmélettel foglalkozók szerint az egyszerű többségi szavazás az a módszer, mely a legkevésbé képes biztosítani, hogy jó döntések szülessenek. Ezért olyan eljárást kell találni, melyben valóságos és kiérlelt, kitárgyalt változatok közül lehet és kell választani, az előnyök-hátrányok mérlegelésével, a felelősség vállalásával. Mindez alapuljon a társadalmi csoportok együttműködésén, konszenzusra törekedve, hogy megelőzzék a későbbi ellentéteket. Szép, ideális kép – s még könnyű elképzelni, hogy működik a dolog, ha nyilvános a képviselőtestületi ülés, moderált és higgadt vita folyik a helyi honlapon arról, hogy mennyit is költsenek iskolára vagy útfelújításra – s ezek fedezetére mennyivel emeljék a helyi adókat. Ebben az esetben valóban jó és közös megoldás születhet, mivel a döntésben résztvevők tudása, ismeretanyaga azonos vagy hasonló, vagyis szimmetrikus.

Alternatív – és ellenzéki demagóg – pártok a közvetlen demokrácia hívei, a hagyományos pártok képviselői pedig a közvetett, parlamenti demokráciát vallják és részesítik előnyben. Bizonyára nem kell különösebben magyarázni, hogy egy népszavazás, netán a költségvetés esetében mennyire aszimmetrikus a szakértők, politikusok, polgárok tudása – s valódi demokrácia helyett a demagógiát, vagy akár a zsarnokságot segítenénk csak elő a döntéselméleti szempontból legkevésbé megalapozottnak tartott többségi szavazással. A részvételi demokrácia gyakorlásának vannak sikeres mintái[3] – de szükség van a képviseleti demokráciára is. A liberális parlamenti – de bármilyen - demokrácia is csak ott működőképes, ahol demokraták vannak. Legalább annyira azok, hogy képesek legyenek akár saját hatalmuk korlátozására, belátva, hogy a hatalommegosztás egy másik ciklusban éppen az ő érdekük lehet.

Ugyanígy belátható, hogy a választók tudás-aszimmetriájának csökkentése közös érdek: a több párt jobb, mint az egy – de a demagógia-spirál elkerülését még jobban szolgálja, ha civil és független szakértők értékelik a programjaikat, tevékenységüket[4], s nem álságos konzultációkkal, népszavazásokkal, hanem valódi nyílt demokráciával (open democracy[5]) válik a döntések részesévé az állampolgár.

Szintek és gyakorlat

Az alábbiakban az egyes szinteken működőképes demokrácia-gyakorlási módok lehetőségét vizsgálom – s nem foglalkozom most azzal az egyébként meghatározó jelentőségű témával, hogy az egyes szintekre milyen tevékenységeket, hatásköröket – s természetesen ezzel együtt anyagi forrásokat kell delegálni.

1. Helyi önkormányzat Közvetlen tapasztalat és befolyás

A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy nagyjából 3000 fős az a közösség, melynek tagjai még ismerhetik egymást (de legalább az egyes területek kulcsszereplőit, a napi vagy munkakapcsolatban lévőket, stb).

Vagyis ekkorának becsülhetjük az önkormányzatiság első szintjébe tartozók körét, ahol elvárható, hogy mindenki megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a döntésekhez.

Jellegzetes döntések: szociális segély- és támogatás, fogyasztói értékelés,

Ezen a szinten megállapítható a tényleges szociális helyzet, működhet az egymásra figyelő s egymást segítő támogatási rendszer; érvényesíthető a közvetlen befolyás az együttélési normák betartására. Eldönthető a buszmegálló legjobb helye, eldönthető, hogy az iskola vagy az önkormányzat ablakát kell-e kifesteni, egy kisbuszt kell-e venni a diákok, betegek utaztatásra, vagy megoldható a „telekocsi”.

2. Mitől város a város, kistérség a kistérség? állampolgári részvétel

Egy város (funkciójában) környéke központja – közvetlen környéke elsőszámú felvevő helye – pl élelem, ipari és szolgáltató tevékenységek munkaereje - s szolgáltató/ellátó központja, legyen az gimnázium, orvosi szakellátás, államigazgatási helyi intézmények, mozi, étterem. Ahhoz, hogy megjárjuk az oda-vissza utat, ne legyen szükség egy egész napra. Szerencsés esetben egy város vonzáskörzetével együtt alkothatja a járást vagy kistérséget. Ez az a keret, ahol koordinálni érdemes a hulladékkezelést, a közmű-ellátást, ahol értékelni lehet és érdemes a közszolgáltatásokat.

Az országon belül is jelentős eltérés van a település-szerkezetben, ezért 10-60 e fő lehet egy város és átlagos vonzáskörzete, s ezt tekinthetjük az önkormányzatiság 2. szintjének.

Jellegzetes döntések: költségvetés; iskola vagy mozi kifestése; helyi sportkör támogatása; szociális keretek elosztása; munkahelyteremtő programok felügyelete/támogatása; pedagógusi, háziorvosi pályázatok értékelése; közösségi- és szociális munkaprogramok jóváhagyása; helyi adók kivetése – megjelenik a szakértelem szükségessége.

3. Magas szintű ellátási központok - régiók - moderált állampolgári részvétel

Legyen egyetem és főiskola, széles kulturális kínálat színházzal, legyen integrált és magas szintű egészségügyi ellátás.

Legyen kapcsolódás a gyorsforgalmú közlekedéshez, 1 napon belül oda-vissza elérhető legyen bármely intézmény.

A központ területén belül legyen értelme a közösségi közlekedés optimalizálásának (közút vs vasút), ezen belül közvetlenül hatnak a kiemelt fejlesztések (munkaerő, helyi kkv-k kapcsolódása, stb.)

A már kialakult struktúrákhoz igazodva kb. 100 km-es átmérőben 1,5-2,5 millió ember alkothat 1-1 életképes régiót.

Jellegzetes döntések: költségvetés (delegált és /vagy bevételi források alapján) regionális közlekedési hálózat optimalizálása; szociális- és működési keretek elosztása; regionális közmű- és szolgáltatásfejlesztési projektek jóváhagyása; regionális közmű- és szolgáltatás felügyelete és /vagy működtetése; EÜ, oktatás, kulturális költségvetés jóváhagyása. Ezen a szinten már nélkülözhetetlen a hiteles szakértelem, a demagógia kizárása.

4. "Nagyvilág" - polgári nyilvánosság

Jellemzője a világrendszerek léte és működése, ahol az üzleti-gazdasági élet átnyúlik a politikai határokon, s nemzeti keretek közt nem szabályozható.

Jellegzetes döntések: az egész Földre kiterjedő kontroll- és szabályozás az erőforrások felhasználásáról, a fegyverkezés ellenőrzése, regionális fejlesztési programok, Tobin-adó beszedése, stb. Ma örülhetünk, ha fellélegezhetünk, mert elfogadták az EU költségvetését, ha ésszerű kompromisszumokat kötnek az ENSZ-ben, vagy sikerül békét kötni egy háború után. Sokak természetes igénye, hogy beleszóljunk a világ dolgaiba – de erre az alapján kerülhet sor, ha megtanultuk a az 1 - 3 szinteket alkalmazni.

 

A fentiek alapján belátható, hogy időigényes egy ilyen vita lefolytatása, a döntéshozatal – azonban biztosítható a tömeges részvétel, az átláthatóság és az objektivitás.

Mindezekből az is következik, hogy a közvetlen részvétel felől egyre inkább a delegálásos demokrácia felé kell elmozdulni, az alapelvek azonban – nyíltság, átláthatóság, objektivitásra törekvés – nem változnak.

Ugyancsak a delegálásos megoldás kerül előtérbe, amennyiben szúk időkeret áll rendelkezésre. S akkor lehet kiszélesíteni az állampolgári részvételt s alkalmazni az állampolgári részvétel formáit – ha elfogadjuk, mi is az a közjó, s ha megtanuljuk, hogy a döntések milyen felelősséggel is járnak. Addig azonban a népszavazás csak a szimpátia mérésére alkalmas – ami a döntések helyettesítésére felelőtlenség.

 


[1] http://lexikon.katolikus.hu/K/k%C3%B6zj%C3%B3.html

[2] Zoltayné Papp Zita: Döntéselmélet

[3] http://patyicivil.hu/wp-content/uploads/2010/05/reszveteli_koltsegvetes.pdf

[4] http://mitigernek.hu/ http://www.meltanyossag.hu/node/84

[5] http://www.opendemocracy.net/

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr778247786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ejmiakő 2013.02.13. 18:01:35

Ez veszélyesebb, mint Bajnai szövegei. Elöször is egy virtuális dologról beszélsz, hiszen a valóságban a tulajdon maga a hatalom, a rendelkezési jog. Kapitalizmus mellett tehát nem teljesülnek a fentiek feltételei, nem a szavazgatással jön létre a hatalom, hanem ma már helyileg is, itt is - örökléssel. A nemzetközi pénzhatalomról meg ugye ne is beszéljünk, aki nem szabja meg aprólékosan mit kell tenni - kivéve ha pl. a bankokra terhelünk valamit -, alapvetöen elegendö neki, hogy a választottak összszedjék a harácsot. Az egész un. polgári - szocialista helyett - "demokrácia " erre a megtévesztésre épül. Te ezt vagy nem tudod, vagy tudod és akkor még rosszabb is a helyzet.

Geo 2013.02.13. 19:03:28

1. ejmiakő - őszintén szólva - nem értem. A tulajdonról máshol írtam - itt a demokráciáról, demokratizmusról próbáltam.

aLEx 2013.02.13. 23:18:52

(Elnézést, de nem tudok bejelentkezni!) Érdekes módon nekem is azonnal hasonló dolgok jutottak az eszembe, mint ejmiakő polgártársnak. Ettől függetlenül pozitívan értékelem, hogy a DK valamelyest kezd elmozdulni a "közjó" irányába és a demokrácia kiszélesítésének kérdésén gondolkodik. A véleményem azonban nekem is az, mint ejmiakőnek. Beszélhetünk ugyan fontos kérdésekről, amelyek javíthatják a közemberek demokráciáról alkotott közérzetét, de mindez megmarad a formalitások szintjén, ha csupán arra terjedhet ki, hogy beleszólhatunk olyan nagy horderejű kérdésekbe, hogy "hol is legyen a buszmegálló". A szimmetria-asszimmetria kérdésében van igazság, de el van túlozva a dolog. A szimmetriába például miért nem fér bele a "munkahelyi demokrácia" kérdése? A DK bizonyára meglepődne, ha azt hallaná, hogy bizony az egy munkahelyen dolgozók nagyon is komoly rálátással rendelkeznek például az olyan kérdésekre, hogyan lehetne költséget megtakarítani (azaz hatékonyságot növelni) és hogyan lehetne nagyobb bért fizetni. Esetleg még arra vonatkozóan is volna konkrét elképzelésük, mekkora tulajdonrészt tartanának a dolgozók jogosnak a vállalat tulajdonából. Nos, ha ilyen kérdésekről lehetne toleráns és konszenzusra törekvő párbeszédet folytatni a munkáltatóval (netán ezt a politikai szféra is támogatná), akkor készséggel elhiszem, hogy valami érdemi változás érlelődik. De mint a bloggazdának a 2. kommentje is mutatja, ettől nem kell tartanunk. De hogy ne menjek ennyire messzire, ha majd a rendszerkritikus baloldali pártok (csúnya szóval a szélsőbal) is ott ülhetnek a "társadalmi kerekasztal" tárgyalásokon, már az is jelezne talán valamit. Egyáltalában HA A "DEMOKRATIKUS BALOLDALI PÁRTOK" NYILVÁNOSAN JELEZNÉK A KÉSZSÉGÜKET EGY ÚJ TÁRSADALMI KONSZENZUSRA, az lehetne a legelső lépés a demokratizálódás felé.

12347 2013.02.14. 15:12:29

3. aLEx (látogató) (Nem vagyok a DK - ha hasonlóságot talál, az minden bizonnyal nem teljesen a véletlen műve, de azért mégis...) Nem árt a fogalmakat tisztázni - ami példákat említ, azokat én bevonó vezetésnek nevezném. Tulajdonrész: egyrészt kitalálták a részvény-opciót, de ez csak vezetőkre működik - pl. a MOL privatizációjakor ahogy tudtak, szabadultak a dolgozók a részvényeiktől. A modern cégeknél pedig a "tulajdonrész" - az a munkavállalók fejében van. Nem tagadom, hogy amiket felvet, azok fontos kérdések - de ez a blog most szűkebbet kíván érinteni. A szélsőbalnak pedig illenék valami támogatottságot felmutatnia - egy korábbi posztban épp a társadalmi kerekasztalokról írtam. Itt le lehetne szabályozni, hogy kik ülhetnének be a politikai részbe - pl. 10 e igazolt tag, 1 %-os támogatottság, s hasonlók. Érzésem szerint a kívánatos új társadalmi konszenzus az elég szűk körű lehetne az első lépésben. Pl: http://www.egyutt2014.hu/az_egyutt_2014-rol/az_egyutt_2014_valasztoi_mozgalom_elvi_erkolcsi_alapvetesei.html

251002 2013.02.14. 15:43:19

RE: 4. "...le lehetne szabályozni, hogy kik ülhetnének be a politikai részbe - pl. 10 e igazolt tag, 1 %-os támogatottság, s hasonlók. Érzésem szerint a kívánatos új társadalmi konszenzus az elég szűk körű lehetne az első lépésben." '89-ben is kellett 10 ezer tag vagy 1%-os támogatottság? Nekünk új rendszerváltásra van szükségünk! Hogy teljesen mások üljenek a tárgyalóasztalnál, mint akiket az elit oda szeretne engedni. Amíg az elit ezt nem veszi tudomásul, addig nem lesz konszenzus se. És félek tőle, hogy Fidesz-leváltás se. Bár megmondom őszintén, hogy nem kívánom ezt az eredményt 2014-ben az ellenzéknek. Lehet tervezgetni, de társadalmi egyetértéssel vagy támogatottsággal nem lehet számolni. A "hívek" elmennek ugyan szavazni, de ez ki tudja mire lesz elég. A szélsőbal adott esetben majd az utcán felmutatja "támogatottságát". Ami annak lesz köszönhető, hogy a kirekesztésükre a törekvés tapasztalható. (Az éhségmenetnek milyen támogatottsága van? Semmilyen! Munkanélküli segélyükből finanszírozzanak talán egy pártot? Előbb-utóbb mégis komoly problémák lehetnek belőle, ha ez így folytatódik és továbbra is elengedik a fülük mellett a figyelmeztetéseket.)

12347 2013.02.14. 15:56:48

5. aLEx Az elit jelenti a szűk réteget - ezért gondolom, hogy akkor a többieknek valahogy mérhetően "fel kell mutatniuk" magukat - a posztom épp arról szól, hogy miért nem ülhet mindenki, egyenként az asztalhoz. (Az éhségmenethez az MSZP nyújtott teljes hátteret - pártot, szervezőt, stb. Ha így "semmilyen" a támogatottságuk - akkor mit tud felmutatni a "szélsőbal"? Konszenzusról beszél - erre mondtam, hogy ez csak egy szűk valami lehet, pl. a jogállamiság.)

251002 2013.02.14. 17:14:27

RE: 6. Geo (szerkesztő) 2013. 02. 14. 15:56 "...a posztom épp arról szól, hogy miért nem ülhet mindenki, egyenként az asztalhoz." De azt is leírta már Ön többször, hogy a mai internetes világban bizony virtuálisan korlátlan számú résztvevője lehet egy kerekasztalnak. Az MSZP-nek az éhségmenet ingyen reklámfelület. De megnézném, hogy akkor is támogatná-e az MSZP őket, ha nem volnának teljesen politikamentesek. Mert így nem kérdezi meg Nagy Imre az MSZP-től, hogy hol voltatok 23 éven keresztül? "Konszenzusról beszél - erre mondtam, hogy ez csak egy szűk valami lehet, pl. a jogállamiság." de az sem mindegy ám, hogy milyen az a "jogállam". Mert ha létezik "liberális jogállam", akkor - ahogy egy másik vitában leírtam már - létezhet "demosztokratikus jogállam" is.

12347 2013.02.14. 21:03:58

7. aLEx Éppen erről beszélek - ha egy asztalnál mindenki egyszerre beszél - akkor senki sem mond semmit. Igaza van, korrigálok: belátható időn belül, kihegyezve a 2014-es választásokra csak a "jogállamiság" lehet a konszenzus tárgya - a liberális jogállamé.

251002 2013.02.15. 05:44:13

RE: 8. "...ha egy asztalnál mindenki egyszerre beszél - akkor senki sem mond semmit." Az "internetes" demokráciában magától értetődő módon mindenki leírhatja egyszerre a véleményét. Elolvasni majd szépen sorjában fogják azokat. Azaz az Ön véleménye nem szól másról, mint mások véleményének kirekesztéséről. "...belátható időn belül, kihegyezve a 2014-es választásokra csak a "jogállamiság" lehet a konszenzus tárgya - a liberális jogállamé." Ad rá valaki valami garanciát, hogy 2014 után, mondjuk legkésőbb 2015-ben már a népfenség elve lesz a konszenzus tárgya?

12347 2013.02.15. 08:06:45

"Azaz az Ön véleménye nem szól másról, mint mások véleményének kirekesztéséről." - sajnálom, ha nem sikerült arról meggyőznöm, hogy a poszt éppen arról szólna, hogyan LEHET minél többek véleményét bevonni a DÖNTÉSekbe. Minimum - az arra ad lehetőséget, hogy értelmesen legalább beszélni lehessen dolgokról.

251002 2013.02.16. 12:33:46

RE: 10. "...sajnálom, ha nem sikerült arról meggyőznöm, hogy a poszt éppen arról szólna, hogyan LEHET minél többek véleményét bevonni a DÖNTÉSekbe." Én meg azt sajnálom, ha Ön nem értette meg, hogy nem olyan kérdésekbe szeretnék beleszólni, hogy "hol legyen a buszmegálló". Mert Ön errefelé terelné a dolgot. Erre kívántam rámutatni. De mint jeleztem egy korábbi hozzászólásomban, az egy évvel ezelőtti véleményéhez képest érzek pozitív változásokat. Talán egy újabb év múlva...

12347 2013.02.16. 18:30:23

Sajnálom, hogy közvetlen beleszólást csak a buszmegálló elhelyezéséhez javaslok - s ha kiderül, hogy ez így működőképes, akkor léphetünk előre. (Talán ne menjünk bele egymás fejlődéstörténetébe :-)

251002 2013.02.16. 21:38:44

Hát igen! Nagyon kellemetlen lehet a fejlődéstörténetben kutakodni. Még kiderülhet, hogy Gyurcsány Ferenc azokban az években, amikor kormányon volt, többet tehetett volna a demokratizálódásért, mint ma. Akkor ugyanis a hatalom a kezében volt. S talán nem jutottunk volna ide. És persze akkor sem volna ennyire cudar a helyzet, ha nem most 2013-ban jönnek ilyen gondolatokkal, hanm mondjuk 2010-ben vagy 2011-ben. Éveket veszítettünk...

12347 2013.02.16. 21:50:34

Kedves aLEx, bevallom, most zavarba hozott - akkor tán érteném a hozzászólását, ha én lennék Gyurcsány Ferenc. Viszont ha vele van dolga, akkor ezt kérem, vele beszélje meg: http://mek.oszk.hu/03400/03484/03484.pdf