HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

Újabb lökés a weimari irányba?

2012.06.20. 10:45 Geo_

(Előre a weimari úton? Krómer István | Népszabadság | 2012. június 19)

Valószínűleg a politikai elemzőt inkább egy adott politika támogatása, mint a tények tisztelete (ismerete?) vezérelte cikke írásakor. Mit hagyott figyelmen kívül a szerző?

A rendszerváltáshoz legatyásodva érkeztünk – a gazdaság akkori állapotában fenntarthatatlan volt. A gépek, berendezések, technológiák akkor tekinthetőek vagyonnak – ha eredményt, hasznot is látunk belőle. Az adósság (részbeni) elengedése minden bizonnyal könnyített volna a helyzeten – de az akkor még sikeresnek számító iparágak, cégek semmire sem mentek volna tőkebevonás nélkül. Ma – a paksit kivéve – csak elavult erőműveink lennének, akadozna a gáz és áramellátás, nem lenne korszerű finomítója és kúthálózata a MOL-nak. Ahova különböző okok miatt nem jutott külföldi tőke – pl. MÁV, BKV  – azok színvonalán ez meg is látszik.

Természetesen vitatható a külföldi tőke térhódításának a sebessége, pl. a kiskereskedelemben – de nem Lengyel László, hanem az önkormányzatok törték magukat, hogy náluk és épüljön Tecsó. Senki sem tiltotta, hogy szövetkezzenek a kistermelők és szolgáltatók – s nem a piacpárti oldalra soroltak verték szét a nagyüzemeket.

Az jogos kritika lenne, hogy az állam keveset tett a szövetkezés támogatásáért – az érdekvédőknek, kamaráknak se támogatásért kellett volna lobbizniuk, ezzel is rögzítve az elmaradott struktúrákat, hanem az együttműködés kereteit, lehetőségeit, pl. közös piaci – főleg export – fellépést kellett volna keresniük és támogatniuk.

A szabad kereskedelmet persze lehet kárhoztatni – de azért ajánlott megérteni is. Mert természetesen a kedvező feltételeket keresi – de nem a régiónk országai vetélkedtek egymással a kedvezmények nyújtásában? A minimálbér autark emelése nem lehetetlenítette el az alacsony bérre épülő ágazatokat? A felzárkózáshoz nem infrastruktúrára, képzett munkaerőre, megbízható háttérre lenne szükség? Nem erre szolgált volna a kohéziós alap? Minden személyes együttérzésünk ellenére azt azért tudni kell, hogy csak az arra képesek tudnak felzárkózni – s hogy ezt az ország elbaltázta, nem a külföldi tőkét kell hibáztatni. Ugyanis érdekes módon a hazai tőke számára sem vonzóak a leszakadó régióink. Ugyancsak teljesen felesleges elővenni a nép-nemzeti bút, s demagóg módon siránkozni, hogy kivonják a profitot az országból: ugyan, hova, miért fektetnének be? Ha valakinek nem tűnt volna fel: a hazai tőke is egyre inkább külföldre menekül.

Úgy tűnik, sokan vannak az ilyen demagógok, nemzeti vérkönnyeket hullatók. Veszélyes dolog ez, mert nemzetieskedni, a nemzeti érdeket szavakban védeni – könnyű. De ha nem tudunk megfelelő feltételeket biztosítani, az olyan „nemzeti tőke”, mint az OTP, MOL, Trigánit, CBA is külföldön terjeszkedik – itthon pedig marad az államinak nevezett gazdaság. Nos, ez a lenini út.

De mit várhatnánk a politikától – ha csak ennyire képesek a hivatásos elemzők?

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr218247726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

110481 2012.06.20. 12:03:01

Van a cikkel néhány bajom! Egyrészt elfelejtődik, hogy a külföldi cégek állami támőgatást kapnak (pl. a HANKOOK akkorát, hogy 35 évi bérköltségét fedezi. Igy könnyű), másrészt jelentős adókedvezményt. Versenyről tehát nem beszélhetünk. De van más is: 1. Adórendszer! A forgalomarányos adók agyonütik a nagy tömeget alacsony haszonnal termelő iparágakat. (pl.élellmiszeripar) Ugyanakkor a magyar cégek adóterhelése 2008.-ba 92% körül mozgott (adómentes költségek minusz adómentes bevétgelek a profit, ennek 92%-át vonták el közterhekként.) Az adórendszer miatt a kkv szektor csak vegetál, a piacrajutás költségeit nem birja finanszirozni. A CBA, Demján rossz péda, mivel mindkét vállalkozás kellőképp zavaros, és összefonodásuk az állammal nyilvánvaló. 2. Munkaerőállomány! Az oktatás ma tömegével kétféle munkaeerőt termel (kösz Magyar Bálint): funcionális analfabétát, és piacképtelen humán diplomást. Mára az ipartelepitésnek ez a lefőbb korlátja. És még hosszan lehetne folytatni, de minek,

12347 2012.06.20. 12:47:37

Kedves zili: A multiknak szánt adókedvezményekben is vetélkednek a térség országai. Bár - ahogy az eredeti cikk is teszi - nem a kkv-król szól alapvetően, de a hazai túladóztatás végképp nem a külföldi tőke bűne. CBA, Demján: szerintem épp az említettek miatt jó a példa. Nem tudom, hogy mennyiben róható fel Magyar Bálintnak, de az egy munka-fázisra kiképzett bér-rabszolga még kevésbé fog helyet találni magának - a statisztika pedig azt mutatja, hogy a humán diplomások is el tudnak helyezkedni. Igaz, nem a tanult szakmájukban.

60145 2012.06.20. 12:57:41

1. zili : Magyar Bálint az oktatás évtizedek óta máig tartó züllését egy ideig feltartóztatta, ennyi. Most pedig az egésznek: annyi! A rendszerváltás gengszterváltássá vált, ellentétben Szlovéniával, ahol nem dobták a lovak közé a gyeplőt! Ez a politikai vezető osztály felelőssége.

110481 2012.06.20. 13:50:48

2.-re Érződik,hogy nem vagy otthon a témában! Az "egy munkafázisra kiképzett" személy a betanitott munkás. Tipikusan 8 ált., néha tanári diploma. Ilyen van dögivel, tipikus gond a fegyelmezetlenség. Önmagukban semmire nem használhatók. Amiből hiány van, az a szakmunkás (széles szakmai látókörű fizikai munkás) a régi technikusnak megfelelő munkavállaló, továbbá a mérnök. Magyar Bálint egy jelkép. Nézőpont kérdése mit tekintünk züllésnek. Én pl. azt, hogy 30 éves emberek még egyetemre járnak, a tanszabadság szent nevében felesleges emberek képzése zajlik, mikőzben egy sor területen nagy a hiány. Az nem tölt el büszkeséggel, hogy kedvelt londoni szállodámban magyar jogászlány a takaritónő, a pultos lány meg magyar történelemtanár.

110481 2012.06.20. 13:54:46

3.-ra Az egyes bk.-val nem, a 2.-el egyetértek. Ugyanis pont a Szlovénok voltak azok, akik a Horn-Suchmann páros figyelmét felhivták, hogy ami privatizáció szempontjából itt ment, katasztófához vezet. Elküldték Őket a fenébe.

12347 2012.06.20. 13:58:20

4. zili - nem vagyok otthon: szerinted. Ugyanis a hagyományos szakmunkás képzés az, ami semmit sem ért - mert nem készít fel arra, hogy egy élet során sokszor kell váltani. Bár a kommentjeid nem igazán kapcsolódnak a Krómer által jelzett témához - de semmi gond, eked ez fáj a legjobban.

12347 2012.06.20. 14:13:58

3. Atlasz - remélem, érted, hogy nem a privatizációt vagy a jelenlegi helyzetet akarom fehérre mosni - de ha a valós okokat nem tudjuk, akkor reális megoldás sem lehet. Szlovénia összehasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben volt: egyrészt valamiféle piacgazdaság volt már náluk, másrészt Jugoszlávia szétesésével ők kifejezetten kedvező helyzetbe kerültek, mivel a többi tagköztársaság, a központi kormányzat nem csapolta őket tovább.

110481 2012.06.20. 15:19:40

Hát akkor nézzük a cikket! Szövetkezetesités: a Hangyának 30 konzervgyára volt! Ma az iparűzési adó elviszi a konzervgyárak teljes nyereségét. (tipikusan alacsony képzettségű munkaerőt szivnak fel) A multik felvásárolják pl. a magyar csonthéjas termést, Ausztriában lekvárt csinálnak, majd visszahozzák. Alapvető rendszerhiba, de az ip.üzési adó minden kormány számára szent! Szabad kereskedelem ott van, ahol a termelés alapfeltételei azonosak. Pl. az európai ipar azért áll vesztésre Kinával szemben, mivel a megkövetelt környezetvédelmi, munkaegészsgügyi, szociális, stb,stb, kiadások helyből garantálják a magas árakat.És ebben a minimálbér a leglényegtelenebb. Szabad versenyről akkor beszélhetnénk, ha lenne olyan vámpótlék, mely az exportőr országok termékeit úgy sujtaná, hogy kénytelenek legyenek pl. környezetvédelemre is áldozni. Azonnal kiderülne, hogy pl.Kina nem is olyan versenyképes.

251002 2012.06.20. 15:30:06

RE: Krómer István - Előre a weimariúton A szerzőnek elmúlt negyedszázad gazdasági és társadalmi fejlődéséről tett megállapításaival – még az esetleges világnézeti véleményeltérések ellenére is – alapvetően egyetértek. Megítélésem szerint a felvázolt kép tökéletesen pontos. Néhány ponton tennék csak megjegyzést. „A lehető legbotorabb módon a szabad kereskedelem ideológiája alapján akartunk felzárkózást végrehajtani.” Megítélésem szerint ez nem „botorság”, nem butaság és nem egy esetleges tévedés kérdése. Tévedni csak mi tévedhettünk, akik gondolkodás nélkül ezt az ideológiai maszlagot bevettük. Akik viszont ’89 után ezt a maszlagot beadagolták nekünk, náluk az érdekeltség és a politikai szándék egyértelműen felismerhető. Mi, a tömegek is előre láthattuk volna, ha hajlandók vagyunk a rendszerváltáskor ezen mélyebben elgondolkozni. Miféle felzárkóztatási szándék lehetett volna a nemzetközi nagytőke részéről és miféle felzárkózási lehetőség lett volna adott a számunkra, amikor belátható, hogy a nemzetközi nagytőke számára a velünk való együttműködés csak addig kifizetődő, amíg kiszolgáltatott és függő helyzetben vagyunk. Például amíg a munkabérek nélunk lényegesen alacsonyabbak. Azaz a szabad piacgazdaság számunkra soha nem lesz olyan „szabad”, mint azok számára, akik a „felzárkóztatás” lehetőségét mint mézesmadzagot az orrunk előtt elhúzták. Az is előre látható volt, hogy a fejlett ipari országok munkabéreinek a töredékéből mi nem tudunk olyan színvonalú államot fönntartani mint a jóléti társadalmak. Azaz a szociális leszakadás eleve borítékolható volt. „...mindezek dacára Lengyel és elvtársai a lenini úton való csökönyös haladás következetességével hajszolnák hazánkat tovább e zsákutcában előre. Előre a weimari úton.” Az ilyen megfogalmazásokkal viszont nem tudok egyetérteni. Bár szó szerint nincs leírva, de az első mondat azt a képzetet kelti, mintha Lengyel László kommunista volna és a lenini úton való haladást erőltetné. Ez nem így van, sőt a weimari útra való hivatkozás sem teljesen helytálló. Összességében ez a fajta címkézés része annak, amikor ma mindenkit válogatás nélkül „kommunistázun” vagy „libsibolsizunk”, aki nem ért egyet velünk. Az ilyen mondatok maguk is rájátszanak az az ideológiai zavarra, amit a szerző önmaga is bírálni kíván. „Ha ez a felismerés megszületik, a nemzeti megmaradás kategorikus imperatívuszává válik a Lengyel-féle behódoló politikával való szembefordulás.” Ebből a mondatból – és az utána következő részből – vélem érteni, hogy a szerző a „nemzeti oldal” mellett elkötelezett. Ami önmagában nem volna baj, hiszen mindenki szabadon fogalmazza meg a politikai nézeteit, ha a helyzetből való kilábalás lehetséges útjainak felmérése reális volna. Az fel sem merül a szerzőben, hogy a globális kapitalizmus világméretű válságban van, amely nemcsak nekünk, a kicsiknek és kiszolgáltatottaknak, a periféria országainak nem nyújt kilábalási lehetőséget, de a nagy és erős centrum országoknak sem. Maguk a tőkeviszonyok azok, amelyek azt eredményezik, hogy a fejlődésnek az az útja, amelyet ’89-ben (látszólag) önszántunkból választottunk, az nem fenntartható. Elsősorban erről kellene beszélni és nem a kicsinyes belpolitikai hatalmi harcról! Tulajdonképpen két jobboldali vélemény vitájának vagyunk tanúi, melyben két jobboldali vélemény áll szemben egymással. A megoldás pedig teljesen másban van. A megoldásnak baloldalinak kell lennie, ha el akarjuk kerülni a szociális katasztrófát. Magyarország egy baloldali Európai Unióban érdekelt és nem „körmönfont, az uniós szabályozás minden lehetséges kiskapuját kihasználó” bújócskában. Amíg nem a valós problémákról beszélünk, addig marad a zsákutca, amelyből nem találjuk a kiutat. A szerző – bár politikai elemző – csak részben tárta fel a valós problémákat, így a következtetései sem lehetnek helyesek.

251002 2012.06.20. 15:45:14

A 9. kommentemből pedig érezhető, hogy véleményem szerint geo cikkének köze nincs a témához. A makacs ragaszkodás a '89-ben kitűzött úthoz.

12347 2012.06.20. 20:10:52

8. zili - mikor volt a Hangya - s miért nem azt kérdezed, hogy miért nem ezt szervezik a kesergők? Nem ők emelték meggondolatlanul a minimálbért? Kínával kapcsolatban igazad van - a világ szakszervezeteinek elsősorban azért kellene tiltakozniuk, hogy milyenek a munkakörülmények a kínai szaktársaknál.

12347 2012.06.20. 20:12:42

10. aLEx Már megint kóstolgat, kedves Sándor? Ha nem érti a posztomat, akkor azt mondja.

251002 2012.06.20. 20:30:56

RE: 12. Geo (szerkesztő) 2012. 06. 20. 20:12 "...Ha nem érti a posztomat..." Már hogyne érteném a posztját. A makacs ragaszkodásról szól a neoliberális célokhoz. Különben mindenkinek szíve joga, a DK-nak is. Legfeljebb ebbe fog belebukni. Mert így bizony a történelem süllyesztőjében a helye.

204326 2012.06.20. 21:03:01

"de az egy munka-fázisra kiképzett bér-rabszolga még kevésbé fog helyet találni magának -" Hajaj Csak ha nem lennének egy munkafázisra kiképzett bérrabszolgák akik azért vannak mert a termelést a végletekig részekre bontották éppen abból a célból hogy minél olcsóbb legyen,- akkor nem lenne ám mindenkinek mobiltelefonja ,számítógépe , dvd lejátszója stb stb Akkor is lennének ilyen termékek csak megnézhetné kik tudnák megengedni maguknak Ez van Valamit valamiért