(Az MSZP-n belül egyre hangosabb, baloldali identitásukat keresők egyik legtöbbet szereplő képviselője Szanyi Tibor, ezért a cím.)
1. http://m.index.hu/belfold/2012/01/19/szanyi_indul_az_mszp-elnoksegert/
2. http://nol.hu/belfold/partfigyelmeztetest_kapott_viselkedese_miatt_szanyi_kapitany Amit mindenképp le kell szögeznem: nem a baloldaliságukkal van baj. Nem, mert autentikus az, amit pl. Szili Katalin, Hegyi Gyula képviselnek: minden esetben a tőkével szemben a munkavállalók, a kiszolgáltatottak érdekeinek képviselete – ami ráadásul a környezet védelme, a fenntartható fejlődés melletti, elismerésre méltó kiállással párosul.Nincs gond ezzel a baloldalisággal: mindig is jelen volt a baloldal meglehetősen széles palettáján. A baj akkor jelentkezik, ha valaki (valakik?) csak ezt tekintik baloldaliságnak, s tagadják, hogy 2002 óta baloldali lett volna a kormány, vagy hogy aki náluk jobban figyel a piaci a törvényszerűségekre, az attól még baloldali lehet.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Neoliberálisnak nevezik azt a korszakot is (2002-06)– mely alatt nagyot emelkedett az életszínvonal, miközben csúcsra futott a hiány és az adósság – nincs olyan értelmező szótár, mely ezt a baloldali betegséget liberálisnak nevezné,
Radikális irányváltást szeretnének – s megtagadják, hogy minden hibája ellenére a ballib koalíció képviselte Magyarországon a haladást, a modernizációt; ezzel együtt kisöpörnek mindent, ami mellett mégis csak ki lehet állni. Vagy dobjunk el mindent, s mondjuk, hogy rosszat akartunk, nem csak azt, hogy rosszul csináltuk? Hogy kiálltunk a mellett, amit a parlamenti frakciónk rendre elfogadott?
Tagadják a megszorítások szükségességét, fájdalommentes gyógymódot kínálnak – nem lenne egyszerűbb a Fideszhez csatlakozni?
Jól tudjuk, hogy az államszocializmus nem jön vissza, nem is akarjuk, hogy visszajöjjön. Akkor pedig együtt kell élnünk a tőkével, a magántulajdonnal. A baloldalnak az lenne a dolga, hogy ezt kordában tartsa, és nem az, hogy - mint a Fidesz -, úgy tegyen, mintha meg lehetne szüntetni. Ők viszont szinte nem is rendszer-kritikusként, hanem anti-kapitalistaként lépnek fel – megfeledkezve, hogy a szociáldemokrácia nem ellensége, hanem féken tartója, szabályozója a tőkének, a piacnak?
Vagy „csak” egyszerűen a választások utáni ellenzéki létre készülnek, ahol a Fidesz jelenlegi demagóg szerepét akarják átvenni?
Nincs semmi gondom ezzel a baloldalisággal – mindaddig, amíg nem hiszik magukról, hogy csak ők lehetne ma baloldaliak. Mert az ilyen baloldaliság magára marad, szövetségesek nélkül. Persze, igaz: kormányozni, a külső körülményeket és kényszereket figyelembe venni: nem kötelező.