HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

A Köztársaság Kiáltványa 6.

2011.12.07. 20:01 Geo_

6. Az európai hagyományok szellemében elismerjük és védjük az egyének és közösségek polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogait. Hirdetjük, hogy a politikai szabadság elsősorban a szabad identitásválasztásban, a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás és véleménynyilvánítás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, végeredményben a szabad választáson és versengő többpártrendszeren alapuló parlamentarizmusban nyilvánul meg. A gazdasági életben a szabadság teremti meg a garanciákkal védett tulajdont, a szabadság szüli a versenyt és a piacot.

Mire a jogok, ha nincs kenyér? Mit kezdjünk a szabadsággal – a globális tőke monopóliumával, a bankok uralmával szemben? Biztonság kell, lakás és kaja – e nélkül mit ér a szabadság?

6. Az európai hagyományok szellemében elismerjük és védjük az egyének és közösségek polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogait. Hirdetjük, hogy a politikai szabadság elsősorban a szabad identitásválasztásban, a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás és véleménynyilvánítás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, végeredményben a szabad választáson és versengő többpártrendszeren alapuló parlamentarizmusban nyilvánul meg. A gazdasági életben a szabadság teremti meg a garanciákkal védett tulajdont, a szabadság szüli a versenyt és a piacot.

Mire a jogok, ha nincs kenyér? Mit kezdjünk a szabadsággal – a globális tőke monopóliumával, a bankok uralmával szemben? Biztonság kell, lakás és kaja – e nélkül mit ér a szabadság?

Biztosak lehetünk-e jogainkban, ha olyanok uralkodnak, akik mindenkiről tudják, hogy kire szavazott? A piaci követelmények a munkaerőhelyzetre jelentenek kihívást: az alacsony foglalkoztatási szint miatt új munkahelyeket kell teremtenünk, miközben a produktív munkaerő iránti kereslet csökken. A BRIC országokba húzódó termeléssel csak alacsony munkaerő-költséggel vagy éppen a tudás-tőkével lehetünk versenyképesek. Miközben alapvető emberi szükséglet a biztonság – elsősorban a munkában – a konkrét munkahelyek biztonsága nem szavatolható, s csak azok pozíciója „biztos” a munkaerőpiacon, akik folytonos változásokra képesek. Ennek a több ismeretlenes egyenletnek, az egymásnak feszülő feltételeknek megfelelő megoldása ma még nincs.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr478247666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ejmiakő 2011.12.07. 20:30:52

"Szabadság és Szükségszerűség: filozófiai kategóriák, amelyek az emberek cselekvése és az objektív természeti és társadalmi törvények közötti kölcsönös viszonyokat fejezik ki. Az idealisták a szabadságot és a szükségszerűséget egymást kölcsönösen kizáró fogalmaknak tekintik, és szabadságon a szellem önmeghatározását, az akarat szabadságát értik. A szabadságot tehát mint az akaratnyilvánítással megegyező cselekvés lehetőségét értelmezik, mégpedig úgy, hogy az akaratnyilvánítást nem determinálják a külső feltételek. Szerintük az emberi cselekedetek szükségszerűségét meghatározó determinizmus eszméje teljesen megszünteti az ember felelősségét, és lehetetlenné teszi cselekvésének erkölcsi értékelését. Csak a minden korlát nélküli és feltétlen szabadság lehet az emberi felelősség, következésképpen az etika alapja. A szabadság értelmezésében szélsőségesen szubjektív álláspontra helyezkednek például az egzisztencializmus hívei (Sartre, Jaspers és mások). Ezzel teljesen ellentétes, de ugyancsak hamis nézeteket követnek a mechanisztikus determinizmus hívei. Tagadják az akarat szabadságát, mondván, hogy az ember cselekvéseit és tetteit minden esetben eleve meghatározzák a külső, az embertől független körülmények. Ez nyilvánvalóan antidialektikus koncepció az objektív szükségszerűség abszolutizálását jelenti és a fatalizmushoz vezet. A szabadság és szükségszerűség tudományos magyarázatának alapja dialektikus összefüggésük kölcsönös kapcsolatuk elismerése. E kölcsönös összefüggés megalapozására elsőként tett kísérletet Spinoza: a szabadságot mint felismert szükségszerűséget határozza meg. A szabadság és szükségszerűség dialektikus egységének koncepcióját idealista álláspontról fejtette ki Hegel. A szabadság és szükségszerűség problémájának valóban tudományos, dialektikus materialista megoldása feltételezi, hogy az objektív szükségszerűséget gnoszeológiai értelemben elsődlegesnek ismerjük el, az ember akaratát és tudatát pedig másodlagosnak, származékosnak. A szükségszerűség a természetben és a társadalomban objektív törvények formájában létezik. A még ismeretlen törvények „vak” szükségszerűségként jelennek meg. Az ember, történelmének kezdetén, amikor még képtelen volt behatolni a természet titkaiba, a fel nem ismert szükségszerűség rabja volt, nem volt szabad. Minél behatóbban megismerte az objektív törvényeket, tevékenysége annál tudatosabbá és szabadabbá vált. Az ember szabadságának határait mindazonáltal nemcsak a természettől való függésének mértéke szabja meg, hanem a rajta uralkodó társadalmi erőktől való függése is." Jómagam azt sem tudom, van-e objektíve szabad akarat, vagy az micsoda.

12347 2011.12.07. 21:03:44

1. ejmiakő (látogató) "Jómagam azt sem tudom, van-e objektíve szabad akarat, vagy az micsoda." A szabadságot legkönnyebben akkor lehet mérni - ha nincs.

ejmiakő 2011.12.07. 21:18:38

2. Geo (szerkesztő) 2011. 12. 07. 21:03, a szabad akarat éppen nem mérhetö, mert eldönthetetlen, hogy van-e. A világ ugyanis egyszer történik, így nincs mód annak vizsgálatára, hogy történhetett-e volna máskép. Ez nem jelenti ugyanakkor feltétlenül a determinisztikusságot, mivel quantum szinten lehet lehet valódi véletlen. Az a perverz a dologban, hogy ha nem determinisztikus, akko töerténhet valami ok nélkül. A szabad akarat nem ugyanaz a kérdés, mint a szabadság dialmat értelmezése, az több mindenröl szól, de magában foglalja. Ha nincs döntési szabadság - lehetöség - hanem a dolgok - a gondolataink - is csak történnek, akkor beszélni sincs miröl.

gordius 2011.12.08. 21:59:52

VIDEO - „ELÉG A FOLYAMATOS GÁZSÓ-HIBÁZTATÁSBÓL!” Cigány nemzet nem létezik. Hangos többség: Huth Gergely műsora Sértett, bántott, és a többséggel szemben álló cigánnyá akartok asszimilálni – írta egy közelmúltbeli, nagy vitát kiváltó cikkében a Hangos többség vendége, Forgács István romaügyi szakértő a cigány értelmiségnek címezve. Úgy érvelt: „Nektek csak lelkekre van szükségetek a folyamatos szabadságharchoz és a folyamatos gázsó-hibáztatáshoz. Én magam nem fogok a többségi társadalomra azért haragudni, mert sokan közületek ezt várják el tőlem. (...) Nem tartozom közétek, ha szerintetek fiatalon szülni, és a nyomorba sokat szülni kulturális jog és érték. Nem tartozom közétek, ha a családon belüli erőszakról nem akartok tudni a cigánysoron, vagy arról, hogy mennyi a cigány-gyerek a lelencben, az elítélt cigány férfi Baracskán. Nem tartozom közétek, ha egy társaságban az hangzik el, hogy a többségi társadalomban mindenki rohadt rasszista, és nem tartozom közétek akkor sem, amikor mindenáron sorsközösséget kellene vállalnunk más kisebbségekkel. Nem tartozom közétek, mert nincs bennem valós, és nincs bennem öngerjesztett sérelem a gázsókkal szemben. Közétek tartozom majd akkor, amikor megértitek, hogy a gázsók az egyetlen megoldás rengeteg cigányember számára.” Másik vendégünk, Raduly József fideszes fővárosi képviselő, a Száztagú cigányzenekar volt vezetője Huth Gergely és Zsebők Csaba kérdéseire elmondta, megérti Forgács fiatalos hévét, de szerinte nem szabad fejjel rohanni a falnak és nem lehet minden problémát egy csapásra megoldani. Szóba kerül az is, feszül-e ellentét az egyes cigány népcsoportok között és, hogy roma szemmel miben van igaza Hoffmann Rózsának. http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=166&v_id=10896

12347 2011.12.09. 09:35:45

gordius, miért öntötted ezt ide? Ez a post itt és most nem erről szól - de ha megindoklod, benthagyom a megjegyzésedet.