HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

A Köztársaság Kiáltványa (bevezető és 1.)

2011.11.26. 23:15 Geo_

Amikor először elolvastam - nem hozott tűzbe: valójában nem mondott újat, jól összefoglalta azt, ami egy ilyen anyagba belefér.

De egy kicsit körbenézve, találkoztam értetlenséggel, ellenségességgel. Ez utóbbiakból próbáltam egy-egy szalonképes összefoglalót adni - s persze, ezekre a válasszal is megpróbálkoztam. Kezdjük:

1. Nyugatos polgári demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal és a szabadságjogok érvényesülésével.

1. Nyugatos polgári demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal és a szabadságjogok érvényesülésével.

Miért kell nekünk a nyugatot majmoljunk, amikor láthatóan Kína, India és a korábban fejlődőnek nevezett országok jutnak vezető szerephez – amikor állandóak a parlamenti botrányok, a korrupciós ügyek? Miféle szociális piacgazdaságot akarunk, ha azt hallani, hogy az már megbukott?

Az un „fogyasztói társadalom” került válságba, nem a szociális piacgazdaság: míg az első esetben mindent alárendeltek a rövid távú növekedésnek, így megalapozatlanul is ösztönözték a fogyasztást – addig a szociális piacgazdaság a tőke és a munka világa közti megegyezés a fenntartható fejlődésről: a tőke egyrészt nem tud hasznosulni, növekedni, ha nincsen fogyasztás, ha nincs képzett munkaerő – másrészt a munkavállalóknak is be kellett látniuk, hogy ha nincs hozzáadott érték, akkor nem éri meg termelni, üzleti vállalkozásba fogni – ami végső soron a munkahelyek csökkenéséhez vezet.

Lehet és kell is kritizálni a létező viszonyokat, de látni kell, hogy egy jogállamban jóval nagyobb az esélye az átlátható működésnek, a korrupció leleplezésének, mint ahol csökevényes a demokrácia.

20 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr168247656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

243343 2011.11.27. 10:59:56

A szociális piacgazdaságot a SzU ellenpólusaként hozták létre, ma pedig leépítik, mivel már nincs rá szüksége a globalista hatalomnak. Adenauer kijelentette 1948-ban, hogy szociális piacgazdaságot építenek. Egy politikus eldöntötte, hogy a befektetök lemondanak profitjuk egy részéröl. Nevetséges, nem? A tulajdonosok döntöttek úgy, hogy egyrészt megveszik a németeket, másrészt megmutatják a keleti tömegeknek, hogy a jogaik ellenére sokkal jobban élnek a piacgazdaságban. No nem mindenütt, csak a szem elött levö Európában. Ma már a befektetések rizikója Indiában sem több mint Európában, miért is tartanák jobban az elkényeztetett európait, mint indiai sorstársát? Ott nem kell sokat költeni szociális rendszerekre, a kasztrendszer biztosítja a nyugalmat. Ezt láthatjuk ma. A dolgozókkal kötött társadalmi szerzödéseket lazán változtatgatják egyoldalúan, csak a harácsot nem szabad csökkenteni. Megette a fene ezt az egészet.

243343 2011.11.27. 11:06:11

http://www.time.com/time/world/article/0,8599,2099350,00.html#ixzz1db31Z6Jd talán nem kellene eltitkolni az ilyesféle információkat. Erdekes, hogy magyarul a nagy médiákban ez nem jelenik meg.

243343 2011.11.27. 11:10:19

„Hétfőn úgy tűnik a befektetők kollektív döntést hoztak arra vonatkozóan, hogy nem szeretnék Berlusconit a harmadik legnagyobb európai hatalom élén látni, ami kritikus magasságba repítette Olaszország hitelkamatait. A hét végére, nemcsak Berlusconinak fellegzett be, hanem a demokratikus választás lehetőségének is. A piacok döntöttek, mégpedig úgy döntöttek, hogy nincs szükség választókra. „Az országnak reformokra nem választásokra van szüksége,” mondta Herman van Rompuy, az Európai Bizottság elnöke pénteki római látogatása során,” Nesze neked köztársaság meg demokrácia.

12347 2011.11.27. 12:14:59

1. ahazafia - nos, nem egy politikus döntötte el - Adenauer volt a kancellár, de név szerint inkább Erhardt-hoz köthető. A SZU hatása tény - de csak egyik tényezőként. Nem szociális piacgazdaságnak fellegzett be - hanem a fogyasztói társadalomnak. (A kettő elválasztása nem könnyű - de egy kis erőfeszítéssel megoldható.) Rompuy szavait félreérted, s megérted, ha belegondolsz, mi történt Mo-on. A Fidesz csak az előrehozott választásokat nyomatta - pedig azonnali lépsekre volt szükség 2008-ban. (S mintha azonosítanád a szavazást a demokráciával, de erről csak pár nap múlva.)

243343 2011.11.27. 12:41:10

4. Geo (szerkesztő) 2011. 11. 27. 12:14, nem a politikus kiléte, hanem a funkciója, a lehetösége a hazugság. A - nem német - tulajdodosok döntöttek, a lakáj politikusok levezényelték. Nem a munkásosztály harcolta ki, meg hasonlók. Tisztában vagyok a különbséggel. A szociális piacgazdaságot tudatosan, akaratlagosan felszámolják, mint ahogy létrehozták, a fogyasztói társadalmat jelenlegi formájában a hiányzó eröforrások fojtják meg. Persze az utóbbi elkerülhetö az ebola-projekttel, ha csak kevesek számára is. Nagyon nem jól érted, Kapitalizmusban eleve nincs demokrácia, hiszen a tulajdon a hatalom forrása, nem a nép. Nem én keverem öszze a szavazgatással. A "demokráciának" nevezett hazugság a bújtatott diktatúra, a cikk pedig már a nyílt uzsoradiktatúráról beszél. Elég merészen váltasz a "jogállamra". Az erösebb kutya elvét szokták így népszerüsíteni.

12347 2011.11.27. 13:12:31

5. ahazafia Könnyen vered a klaviatúrádat :-)) Ha egyszer szerinted a SZU miatt hozták létre - akkor tán mégis csak ott van a munkásosztály, nem? :-) Kapitalizmusban eleve nincs demokrácia - nos, elájulni persze nem kell tőle - de mindenestre minden eddigi társadalomhoz képest itt valósulhat meg a leginkább. De erről majd csak a 15. pontnál akarok írni - kérlek, addig várj türelemmel :-) (De ha nem, akkor hurrázhatsz a kínai demokráciáért!)

45691 2011.11.27. 13:17:36

Geo, India hogyan kerül Kína mellé nálad ? India liberális jogállam, hibátlan, nem korlátozott alkotmánybírósággal stb.stb. Leginkább egy angolszász modell szerint működtetett hatalmi konstrukció.

45691 2011.11.27. 13:27:15

Azzal persze egyetértek,hogy az általad kifogásolt szöveg valóban marhaság. " Nyugatos" - ez így egy hülyeség. Jogállam kell, az, hogy az egyébként egy évezredes, elsőrendűen a keresztény európai társadalom fejlődés szerintem eddig csúcsteljesítménye, az ebből a szempontból mindegy, mert olyan nagyon nem nyugati társadalmak is sikeresen tudják adaptálni,mint pl. India, vagy Japán. ( Abból a szempontból nem mindegy,hogy büszkék lehetnénk rá, hiszen a magyar történelem is erről szól. Sőt, én olykor azt is gondolom, hogy a jogállamhoz képest "a" demokrácia , hát smafu, elsőre bármilyen furcsa is ezt így elgondolni.)

12347 2011.11.27. 14:17:28

7. KériSzépen - úgy, hogy láthatóan a BRIC országok jelenthetik a dinamizmust - Európával ellentétben. A jelek szerint nekem sem a "nyugatos" szó tartalmával van gondod - abban az értelemben, ahogy említed, "nyugatos" India, Japán, Brazília is. Tényleg szeretnék pontonként menni, s ezzel inkább a 15.-nél foglalkozni, de előzetesen annyit, hogy a demokrácia nem egyszerűen formai, szavazási kérdés - hanem tartalmi is. Demokráciához ugyanis demokratákra is szükség van.

45691 2011.11.27. 15:10:34

9. Azt én mindig kissé óvatosan kezelem, hogy a "dinamizmus" alatt mit értsünk. Persze,ha ezen országok indulási pontját vesszük,és a növekedési ütemet, akkor oké,legyen ez dinamizmus, azonban ott is egyrészt elképesztő társadalmi különbségek mentén megy végbe, másrészt pont hogy a fogyasztói társadalom rakéta sebességű indulását jelenti. Szóval nem is kicsit, de öles léptekkel, pont a globalizáció miatt, ezek a BRIC társadalmak hibátlanul a legfejlettebbnek mondott Európa és Észak-Amerika útján járnak. Mit járnak, robognak... A dinamizmusuk pedig szinte egyetlen makrogazdasági tényezőre alapul, az olcsó munkaerőre, amely viszont láthatóan egyre kevésbé olcsó, erre pont Kína szolgál jó példával - tehát az az út pont az európai, amerikai út. Hatalmi értelemben az egyetlen kakukktojás Kína, de ezt rgóta lehet tudni. Nem hiszek ebben a demokráciához demokraták kellenek sommás ítéletben. Ezt mi lemondón azért emlegetjük, hogy a saját elitünket felmentsük az alól a felelősség alól,hogy milyen államot csinálnak, de most meg különösen vigyázni érdemes az ilyen értékítéletek ügyében, mert gyorsan oda lehet érni ezzel,hogy a Fidesznek igaza van, amikor a jogállamot szétrombolja...

12347 2011.11.27. 17:29:24

10. KériSzépen : Dinamizmus: a mai, un. "fejlett világ" minden bizonnyal - és remélhetően - lelassul, ami a növekedési ütemet jelenti. Ezzel nincs is gond - csak éppen a "Nyugatnak" kellene megtalálnia a maga helyét/szerepét, s a GDP helyére az életminőséget állítania. Természetesen igaz, hogy eközben nőnek a különbségek - ennek szükségességének felismerése közgazd. Nobel díjat is ért - de az adatok azt mutatják, hogy aki kimarad a globalizációból, az szegény marad. Kína példája azért is jó, mert azt mutatja, hogy ott is a gazdasági fejlődés, a minőségi munka iránti képzett munkaerő igénye vezethet el a demokratizáláshoz. Sommás ítélet: ugye, ha valami "sommás" - attól még igaz lehet? :-)) Egyrészt általánosan gondolom, hogy igaz - másrészt korábban próbáltam már erről írni: http://geo.nolblog.hu/archives/2011/11/13/Baloldal_es_a_jovo/ "Érdemes azonban minőségi tartalmat is figyelembe vennünk, s ez alapján azt tekintsük a demokrácia „jóságfokának”, ha biztosítható a közjó érdekében nép döntése." A döntéshez pedig megfelelő ismeretre van szükség. Az "elitünket" mi választjuk, ők pedig minket szolgálnak ki - ha csak a pillanatnyi érdekeink fontosak nekünk, akkor azokat.

45691 2011.11.27. 20:04:20

11. Ez a GDP helyére állítsuk az élet minőségét is, hát számomra eléggé álszent egy ügy, Geo, mert akkor a "nyugat" elé megint olyat állítunk,mint föladat, amit a "többi",mondjuk így, nagy ívesen kakil lefele...mintha a BRIC nagy, növekedési minta országai semmi másra sem figyelnének, mint a növekedésre, a GDP-re, nemde ? :-))) és fogyasztanak, vagy előbb-utóbb fogyasztani fognak,mint az ördög, nézzed csak meg pont a kínai adatokat, vagy a milliárdosok számát Indiában stb.stb. Azt viszom elismerem, hogy Brazilia ebben talán nem pont úgy lépeget. Az egy nagyon érdekes történet is lehet, miközben persze sok szempontból pont olyanok,mint a többi BRIC. A mi magyar történetünk valóban egy külön történet, teljesen egyedi, zsákutcásnak tűnő sztori egyelőre...

243343 2011.11.27. 20:12:08

6. Geo (szerkesztő) 2011. 11. 27. 13:12, persze hogy van. De nem ök harcolták ki. Pedig ezt a mítoszt terjesztik közöttük.

243343 2011.11.27. 20:15:18

9. Geo (szerkesztő) 2011. 11. 27. 14:17, végre valaki a demokrácia tartalmi kérdésével akar foglalkozni. Remélhetöen kiderül, hogy a demokrácia=népuralom kéz a kézben járna a köztulajdon elsödlegességével. Biztos azért nem vagyok benne, hogy kiderül.

12347 2011.11.27. 22:51:41

12. KériSzépen - álszent vagy sem - de egy lehetséges megoldás az élet túlélésére :-)) (Természetesen és jogos és jó is a kérdésed - ugyanakkor érdemes arra figyelni, hogy a kínai és a hindu filozófia sokkal közelebb áll ahhoz, amit életminőségnek nevezünk.)

12347 2011.11.27. 22:54:26

14. ahazafia - valójában a munkásosztály létezése egy nagy mítosz. Korábban próbáltam arra utalni, hogy a demokrácia /=/ népuralom. A köztulajdon, az pedig egy nagyon szép dolog, csak még nem látta senki. Magam megelégednék a közjóval is.

45691 2011.11.27. 23:11:33

15. Szerintem a kereszténység egy centivel sem "rosszabb" ebből a szempontból. Talán komolyabban kellene venni... 14. A köztulajdon hangsúlyozásával nagyon egyet tudok érteni, már abban az esetben,ha az nem a politika végrehajtó hatalma,az állam tulajdonát jelenti. Na,annak jótékony hatásait ismerjük mind,szóval légyszives kifejteni, hogy mit értsünk köztulajdon alatt.

243343 2011.11.28. 00:24:23

17. KériSzépen 2011. 11. 27. 23:11, a tulajdon leginkább a rendelkezés lehetösége. Ami annyit jelent, hogy a köznek tényleges lehetösége van meghatározni, hogy a termelö- és egyéb eszközöket a köz érdekeinek megfelelöen müködtessék. Ennek elvileg lehetnek különbözö formai, szervezési megoldásai, de a lényeg a tartalma. Demokráciában az állam a köz eröszakszervezete lenne. Ezért jár a két dolog kéz a kézben. Mindig a tulajdon - a dolgok feletti valós rendelkezési lehetöség - a hatalom alapja,illetve a hatalom maga, ha pedig ez a lehetöség általánosan adott, akkor lehet demokráciáról beszélni. És csak akkor lehet. Az, hogy a rendelkezési lehetöség közvetett ( az államon keresztül ), vagy közvetlen formában valósul meg, valójában részletkérdés. A kádári rendszerben pont azért nem volt köztulajdon, mert az állami tulajdon felett nem volt a köznek rendelkezési lehetösége. Ma pedig ez a magántulajdon miatt egyértelmüen nem így van, tehát demokrácia se lehet. Lehet demokratikus játékokat játszani, de azok nem határozzák meg a hatalmat.

12347 2011.11.28. 11:56:40

17. KériSzépen a köz nagyon sokféleképpen tudja/tudhatná meghatározni a tulajdon működését. Ezek közül a termelő eszközöknél a legrosszabb megoldás a tulajdon birtoklása.

45691 2011.11.29. 16:09:56

18. Tehát az állami tulajdon akkor lenne köztulajdon, ha a tulajdonos állam felett a köznek lenne rendelkezése. Ennél vegytisztább marxizmust keveset lehet olvasni. Te tényleg abban hiszel, hogy a tulajdonosság a lényeg, s az állami tulajdonnal sincsen baj,ha az állam tulajdonosa köz, a nép, a társadalom - gondolom így valahogyan. És akkor azt kellene valahogyan kitalálni,hogy hogyan legyen a köz az állam tulajdonosa. Komplett képtelenség.