HTML

Geo blogja (régi)

Friss topikok

Magyarország kulturális állapota – a "magyar lélek" súlya és szerepe a politikában. Frissítés.

2014.08.28. 08:26 Geo_

Ripp Zoltán: Jobb- vagy balmagyar – Az ungváryzmus téziseiről „Sokan voltunk, de nem elegen” – foglalta össze annak idején hívei előtt a 2002-es parlamenti választások keserű tanulságát Orbán Viktor. 2006-ban is sokan voltak, de megint nem elegen, viszont 2010 tavaszán valósággal tarolásszerű győzelmet aratott a jobboldal. Így kezdi az általam sokra tartott szerző.

Ripp Zoltán: Jobb- vagy balmagyar – Az ungváryzmus téziseiről „Sokan voltunk, de nem elegen” – foglalta össze annak idején hívei előtt a 2002-es parlamenti választások keserű tanulságát Orbán Viktor. 2006-ban is sokan voltak, de megint nem elegen, viszont 2010 tavaszán valósággal tarolásszerű győzelmet aratott a jobboldal. Így kezdi az általam sokra tartott szerző.

A tanulmány azt az állítást elemzi, mely szerint (Gerő, Ungváry) Magyarországon csak úgy képzelhető el társadalmi modernizáció, ha azt a jobboldal hajtja végre - mert egyébként régi-új klisékre, rögzült társadalmi viselkedésekre, a "magyar lélek"re alapozva: ellenezni, gátolni fog.

Néha jó is lehet egy kis félreértés – a cikkben úgy éreztem első olvasásra, hogy a nemzeti kultúrának (a magyar léleknek) nem tulajdonít elég súlyt és szerepet. De egyrészt rájöttem, hogy a továbbiakban is nagyrészt ezzel foglalkozik – másrészt „rákényszerített”, hogy nagyon tömören megfogalmazzam, miben is áll ez a néplélek, s rájöttem, hogy ebből kiindulva is el lehet jutni oda, hogy az ország érdeke az, hogy kialakuljon egy modernnek mondható, polgári jobboldal Magyarországon.


Magyarország kulturális állapota – a magyar lélek súlya és szerepe a politikában.

Kopp Mária, Bakacsi Gyula, Csizmadia Ervin, a világ kulturális térképét elkészítő Engelhardt-Wenzel páros, s legfőképp Hankiss Elemér, aki a legátfogóbban foglalkozott  a témával, részletes és komplex tanulmányaik alapján állítható össze a rendkívül elnagyolt, de a lényeget tömören tartalmazó kép:

A legmeghatározóbb a bizonytalanságtól való félelem, a konfliktuskerülés. Mivel ez együtt jár  az erős individualizmussal, önzéssel, alacsonyak a közösséghez tartozás civil értékei, miközben fontos a család szerepe. Hajlamosak „felsőbb erőkben” támaszt találni, legyen az a vallás és/vagy karizmatikus vezető.
A társadalmi különbözőségeket elutasítja, de a versenyt is, a valós teljesítményt nem értékeli. A mának, rövidtávú céloknak él, jellemző a szabályszegő magatartás.


A fentiek alapján a „magyar lélek” – szinte mindenben ellentétes azzal, ami a jelen sikerességéhez kell. A jövő az egyén- és társadalom, valamint a természet egyensúlyának megtalálásán múlik, amihez alapvetően poszt-indusztrialista értékrend tartozik, azonban a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos fejlődési folyamatokat nem lehet átugrani: esetünkben ez a teljesítményére büszke, a jövő számára befektető/megtakarító polgár/citoyen, aki tudja, hogy közösségben lehet sikeres, a szolidaritás és a társadalmi esélyegyenlőség biztosítása egyben saját, személyes érdeke is.

A fenti leírás megmagyarázza, hogy miért is fogékonyak a zemberek a populizmusra és demagógiára – s azt is, hogy aki ezt figyelembe veszi, milyen könnyen tud ellenségképet festeni, gyűlöletet szítani – s hatalma megszerzése érdekében bebetonozni a társadalmi gondolkodást. Könnyű volt a fiatalok romantikus lázadását is az „ördög”, a kommunista milliárdosok, hazaárulók, szemkilövetők, stb, stb. ellen fordítani, hazugozni – és illegitimnek tartani – azt, aki mégis csak valamivel részletesebben bontotta ki az igazság részletét…

A jövő érdekében meg kell tehát változtatni ezt a mentalitást, „néplelket”. Könnyen megérthető e változáskezelés paradoxona: miközben azért kell megváltoztatni a mentalitásunkat, mert a rendszerünk nem jól működik – ahhoz, hogy a mentalitásunk változzon, a rendszerünket is meg kell változtatnunk. (E 22-es csapdájának legismertebb példája az adórendszerünk: mivel túlszabályozott és magasak az adók, ezért kisebb nagyobb ügyeskedésekkel kikerüljük a terheket – ezért a hatóságok újabb- és újabb szabályokat s adónemeket találnak ki.)

A változtatásnak szűkebb, pl. nagyvállalati keretekben kidolgozott módszertana van. Ennek mintájára kell eljárni, amikor a célunk az, hogy kitaláljuk – és átalakítsuk Magyarországot. (Ebből a megfogalmazásból bizonyára mindenkinek beugrik Hankiss neve: igen, az általa megfogalmazottakat ajánlom a továbbiakban!)

A módszer lényege az, hogy közösen
Kitaláljuk Magyarországot
Erről megkötjük a Társadalmi szerződést, megállapodunk, hogy hogyan változtatjuk meg a rendszereinket
A meghírdetett elvek szerint kezdünk élni
Figyeljük és értékeljük, s jutalmazzuk a változásokat

Legyünk nyitottak a változásokra, vállaljuk fel az eltérő érdekeket és szemléleteket – s tanuljuk meg kezelni ezeket. Egyénileg is csak úgy boldogulhatunk, úgy lehet jobb családunk helyzete is – ha tágabb és tágabb környeztünk (lakóhelyünk, országunk, világunk) helyzete is javul – s ha belátjuk, hogy nem csak egymás rovására érvényesülhetünk.
Fogadjuk el, hogy különbözőek vagyunk – de teremtsünk olyan feltételeket, hogy csak valós és fair teljesítménnyel lehessen érvényesülni. Ugyanakkor aki többre jutott – több felelősséggel is tartozik a társadalomnak.
Tudomásul vesszük és hisszük, hogy az egyének, a belőlük álló közösségek, s a társadalom egésze rövidtávú célok érdekében nem áldozhatja fel a holnapot – ennek megfelelően alakítjuk ki s tartjuk be a szabályainkat.


Leírva nagyon egyszerű – a gyakorlatban sok területet, sok szereplőt és csoportot érintenek ezek a változások, s szinte áttekinthetetlenül sok tennivaló, program fogalmazódik meg. Ha ezeket egyben s egyszerre akarnánk megvalósítani – eleve kudarcra ítélnénk magunkat. A kudarc szintén biztos, ha nem figyelünk a területek, rendszerek közötti kapcsolatkora. Könnyű belátni, hogy ha az egészségügy finanszírozása a befizetett járulékokból történik – akkor változtatni csak az adórendszerrel együtt lehet. Ugyancsak nyilvánvaló az összefüggés, amikor arról kell dönteni, hogy az adózásban figyelembe vegyünk-e szociális és egyéb szempontokat.

Mivel Hankiss átfogóan foglalkozott e témával, nem szeretném őt sem átfogalmazni, illetve arra sem vállalkoznék, hogy én állítsam össze ezt a programot: nem vagyok ehhez sem elég okos – másrészt a lényeg veszne el, a közösen megtalált tudás. Ezért az alábbiak inkább szemléltetésre szolgálnak.

a. Koszosak az utcák, különösen a BKV megállók csikk-tengere undorító

A.
Egyből adódik, hogy hozzunk rendeletet, s tegyük büntethetővé – csak éppen ez már ma is így van, s mégsem működik a dolog. Ahol már rengeteg csikk van, ott a tisztaságra igényesek sem szólnak rá a szemetelőkre – akik lehet, elszégyellnék magukat, de valószínűleg inkább kikérik maguknak, s rámutatnak a szemétre, hogy nincs csikktartó, stb.
Tűzzünk ki egy D-napot, amitől kezdve tisztán fogjuk tartani az utcákat, s legyen ideje mindenkinek felkészülni. Legyenek  csikktartók – s legyenek reggelre tiszta utcák, s napközben többször  kiürített kukák. A D-naptól minden szemetelőnek tudnia kell, hogy ha szemetel, akkor rászólhatnak – s ha visszaesőként megbüntetik, akkor lehet, hogy közmunkaként utcát kell söpörnie. S a busz-és villamosvezetők szólnak a központnak, ha valahol kidöntött kukát/szemetest látnak. S az FKFV támogatása, vezetőjének fizetése az utcák tisztaságától függ.

aA
. Naivitás lenne azt hinni, hogy mindettől már teljesen megváltozik a környezetünk, mindenki öntudatos állampolgár lesz – de egy téglát beépítünk a köztársaság épületébe. S a kérdés fordítva vetődik fel: egy öntudatos, környezetére igényes polgár ne tenne a közvetlen környezetéért? A dolog teljesen pártsemleges.


b. alacsony az állampolgári tudatosság, az egészet „letudjuk” a választásokon, majd várjuk felülről a mannát, s igyekszünk kibújni a kötelezettségeink alól

B. Elsősorban saját, közvetlen környezetünk dolgait ismerjük, ezért ezekről kell tudnunk véleményt mondani. Mert odáig rendben van, ha azt mondjuk, hogy legyen több kuka, gyakrabban söpörjék az utcákat – de felvetődik a kérdés, hogy „miből”? Akkor tudunk jól dönteni, ha okos emberek elmagyarázzák, hogy mi mennyibe kerül, ha hozzáértők arról beszélnek, hogyan tartható fenn a kialakított rend, ebben kinek mi a dolga. Ha mindezt megismerjük, pl. az önkormányzat honlapjáról, magunk is elmondhatjuk a véleményünket, érvelhetünk pro-kontra – akkor mondhatják ezt nagyon okosok deliberatív demokráciának is, de mi is képesek leszünk megítélni, hogy ez megéri-e a kiadásokat, lesz-e erőnk végigvinni a programjainak – s adott esetben szánunk-e rá egy kis többlet helyi adót.

bB.
Mindez nem ennyire egyszerű, ugyanakkor kidolgozott módszerek léteznek, hogyan kell az ilyen vitákat vezetni, felszínre hozni a pro/kontra érveket – s hogyan lehet úgy eljutni a döntésekig, hogy tisztában legyünk annak minden következményével. S ebben gyakorlatot szereztünk, nem hagyjuk magunkat átverni a túl egyszerű kérdésekkel, s túl könnyű válaszokkal. A dolog egyébként pártsemleges – lenne, ha a Fidesz nem utasította volna el a vagyonadót. Tekintve, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is ők vannak többségben, s nincs korlátlan forrás – így a jobboldalnak kell „kiizzadnia” erre a megoldást.



c. A világon mindenütt kritikus az egészségügy helyzete: egy újabb és korszerűbb technikák, gyógyszerek léteznek – azonban finanszírozhatatlan a mindenkire kiterjedő, legmagasabb szintű ellátás.


C
. Az egészségügy működéséről nagyon sokan, nagyon sokat írtak. Azt senki sem vitatja, hogy változtatni kell. A változtatások során mindenképpen felmerülnek az alábbi – s bizonyára még bővíthető – szempontok.
Felügyelet és kontroll – állami, szakmai, piaci

Szegények, hátrányos helyzetűek szelektálása/ellátása

Nyereség – haszon viszonya az ellátási láncban

Magántőke szerepe, helye – biztosítás, szolgáltatásszervezés, intézmények, szolgáltatások?

Eredményesség – minőség viszonya

Elfogadott protokollok

Csomagok léte

Csomagok változása

Paciens-tudatosság

Orvosi motiváció

Orvosok jogállása

Szakemberképzés

Ellátás finanszírozás

Intézmény működés finanszírozás

Sürgősségi ellátás

IT háttér biztosítása (gyógyítás – ellátás)

Biztosított jogviszony és befizetések nyilvántartása

Paraszolvencia alakulása

Többlet szolgáltatások elérése

Ingatlanok felhasználása

Pénztár működési költség

Sorállás

Ezekről őszintén kell beszélni, s feltenni a kérdést: mit, miért, minek mi a hatása, következménye – a módszer már „ismerős”.

cC:
Azt tudjuk, hogy nem lesz olyan több szereplős, egymással is versengő ellátásszervező, melyek léte szükségszerűen felszínre, az asztal fölé helyezi a fenti a kérdéseket. Abban már kevésbé lehetünk biztosak, hogy szabad-e az ellátás szintjére több magántőkét behozni – mivel a kórházak privatizációja az mindig „attól függ”. Ami biztos: a kérdések élők, sok halasztásra nincs mód. S bár tudjuk, korábban a jobboldal is többszereplős piacban, ráadásul a 300 Ft-nál sokkal komolyabb mértékű co-paymentben gondolkodott – most valami más megoldással kell előállnia. A legvalószínűbbnek az ellátási szint „befagyasztása”, s a pótlólagos tőkének a kiegészítő biztosításokon keresztül történő bevonása látszik – mert lépéskényszer van.


A fenti példák azt mutatják, hogy amellett, hogy igaza van az „ungváryzmusnak”, vagyis hogy a modernizációt a jobboldalnak kell megoldania Magyarországon, a példák azt mutatják, hogy erre lehetősége is van.

Ugyanakkor felvetődik a kérdés: elegendő-e arra várni, hogy a jobboldal felismeri a szükségleteket, s lépni fog? Mi lesz közben a baloldallal?

Látható, hogy sok kérdésre a válasz nem a hagyományos bal-jobb tengely mentén válaszolható meg. Azt is látni kell, hogy minden modernizációs törekvés csak akkor lehet sikeres, ha az rögzül a civil (citoyen) társadalomban. Ezért ebben az időszakban nagy a politikai baloldal szerepe abban, hogy ne csípőből tüzelve ellenezzen mindent: mutassa be, hogy szerinte mi a jó irány, s hogy ha már nem ő szabja meg a kereteket, akkor azon belül mi szolgálja a valódi haladást. S túl azon, hogy ellenzékben módja lehet nem egyszerűen saját maga, hanem a civil társadalom építgetésére is, ebben vállaljon komoly szerepet.

S a kívánatos „magyar lélek”, össztársadalmi kultúra kialakításában van egy pont, melyben a legkevésbé lehet számítani a jobboldalra: ez a társadalmi igazságosság, az esélyteremtés, a társadalmi különbségek csökkentése. Bár tudnunk kell, hogy egy felzárkózó társadalomban óhatatlanul nőnek – ennek kezelése, csökkentése az igazán baloldali feladat. Magyarországon biztosan.

Néhány, a témához fontos írás:

BOKROS LAJOS: Az euró mint társadalmi és kulturális vállalkozás

szükséges az európai válság mögé néznünk, és elemeznünk azt a társadalmi-kulturális környezetet, ami egyes országokat különösen érzékennyé tett a válságra, másokat pedig jóval kevésbé. Még fontosabb azonban látni az igen markáns különbséget a válságkezelésben: egyes országokban a gazdasági válság szinte azonnal átcsapott politikai válságba, máshol a politikai felépítmény képes volt a gazdasági válságot különösebb politikai megrázkódtatások nélkül kezelni.

Szintén az ÉS-ből:
CSIZMADIA ERVIN Az inkompatibilitás politikája Miért hiányzik az együttműködés a magyar politikai kultúrából?

Manapság, amikor az akut problémák döntően a gazdaságiak, talán fölösleges szőrszálhasogatásnak tűnhet annak a tételnek a felállítása, hogy Magyarországon van, ami a gazdaságot is determinálja, s ez az együttműködés-hiányos politikai kultúra. Ha egy ország állampolgárai és politikai erői - önmagukban és egymással - tartósan képtelenek az együttműködésre, ha igazából fel sem ismerik, hogy az ismétlődő gazdasági válságok a társadalmi és politikai együttműködés hiányának megtestesülései, akkor roppant nehéz lesz hatékonyabbá tenni a hazai demokráciát, és elérni a hőn remélt tényleges nyugatosodást.

A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen! Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.

Goethe

Új blogot nem ér - de kapcsolódó írások:

 

http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=22643

http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=41033:miert-sikeres-a-fidesz-demokraciarombolasa&catid=37:csfleckzoltan&Itemid=62

 

Egy friss: "A legvidámabb barakkból - a legszomorúbb shopping centerbe jutottunk." (Csepeli György)

2011.10.27: http://www.origo.hu/itthon/20111026-az-orban-viktor-szerint-sajatos-magyar-eszjaras-lenyege-az-individualizmus.html

Nem az az írás elsődleges célja, de nagyon jó összefoglaló, s a végén egy igen részletes irodalomjegyzék a részletek iránt érdeklődőknek.

S egy alap-könyv: http://www.libri.hu/konyv/hankiss_elemer.csapdak-es-egerek.html
Van egy "aprócska" gond, amiről persze nem a szerző tehet: a részletes program feltételezi a politikai hátteret, támogatást. Ez 2009-ben is naiv elképzelés volt - ma pedig végképp annak látszik.

komment

Címkék: változás állapot néplélek kultútális

A bejegyzés trackback címe:

https://geo2.blog.hu/api/trackback/id/tr848247638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

138137 2010.08.17. 11:27:03

Szia Geo! Hol is kezdjem? Talán ott, hogy Hankiss óhaja, vagy ráolvasása nem elég. Orbán felismerte, hogy a politikai hatalom az, amivel a jövőt meg lehet változtatni. Csak az a baj, hogy a jövőt nem egy jobb jövő, hanem saját maga érdekében fogja megváltoztatni. Innen kezdve ezt a korszakot le lehet zárni, el lehet felejteni, és azon kell csak gondolkozni, hogy mi lesz Orbán után. (Mert addig nem lesz semmi) (Hogy hogy legyen hamarabb az "Orbán után", az megint egy másik blog témája) Utána meg azzal kell kezdeni, hogy megérteni azt, amit írsz. "A jövő az egyén- és társadalom, valamint a természet egyensúlyának megtalálásán múlik,..." Ha ezt leírja valaki, akkor UTÁNA miért beszél jobb meg baloldalról, és miért nem az EGYENSÚLYRÓL beszél??????? Mert én az egyensúlyról beszélek már nem egy éve. És ki érti????? Aki nem érti, hogy mi a különbség Magyarország kulturális állapota és a "magyar néplélek" közt, az a büdös életben nem fogja megtalálni a megoldást. Nem biztos, hogy van néhány százezer ember, akiben benne van a "magyar néplélek". Amiről azt hiszik, hogy az a "magyar néplélek" az a Magyar Köztársaság területén élő 10 millió ember kollektív (manipulált) tudatának megnyilvánulása. Amiben van néhány százezer nemzetiségi, egymillió cigány, 4 millió szentistvános magyar és 4 millió idegenszívű magyar. Ez nem "magyar" "néplélek", hanem magyarországi népek néplelkeinek MIX-e. Amit a hatalom kénye-kedve szerint "néphülyít". De ennek semmi köze a "magyar néplélek"-hez!!!!!!!!!!!!! Hogy a "magyar néplélek" hogy fog részt venni a politikában (mert eddig még egyáltalán nincs benne!!!) az rövidesen eldől. Na, erről szívesen beszélgetnék olyanokkal, akik a fentebb leírtakat megértették......

12347 2010.08.17. 11:41:37

Béke Veled! :-)) Van olyan kifejezés, hogy vállalati kultúra, organizational culture - miközben egy ország kultúráján általában a műveltséget, kulturális életet szokás érteni. Ripp alapján én is semleges módon igyekszem használni a "néplélek" fogalmát, ami természetesen egyfajta mix - de mégis csak van egy jellegzetes összessége, amivel nagyon jó közelítéssel rámondható, ez jellemzi az egész országot. S mivel olyan, amilyen: éppen azért tud a hatalom "néphülyíteni". Hankissról, s társadalmunk ismerőiről (magyarán: értelmiségünkről): vagy eladja magát valamelyik politikai erőnek - vagy képtelen az olyan együttműködésre, hogy összefogjanak az egyes műhelyek egymással, s így lehetnének nem csak "élő lelkiismeret" - hanem civil erő is. (Amikor a rendszerváltó atyák a kerekasztalnál megfogalmazták az új Magyarországot - jogászok voltak. Sem a közgazdászok nem tudtak akkoriban valami közös nevezőre jutni a gazdasági kerekasztalnál - sem a "néplélekkel" sem foglalkoztak. Ezt a vákuumot Csurka érezte meg - s terjedtek, s azóta is terjednek az ordas eszmék.)

57665 2010.08.17. 13:19:29

Elgondolkoztató a felvetésed a mai magyar társadalom helyzetéről ,amit legjobban a megosztottság jellemez . Ugyanakkor hiányzik az emberekből az a tudatosság amit feltételezel , ha megmagyarázzák neki mire költik az adót attól kezdve adózni fog . Ebben korántsem lennék bíztos. Ma még egy kis falu közössége is politikai oldalakra osztódik ! Nem látom az összefogást sajnos még vészhelyzetekben sem ( lásd árvíz ) A megoldásokhoz hozzá kéne járulni ! Az önkormányzat nálunk ma csak egy kifejezés nincs mögötte tartalom ,többen úgy gondolják egyszerűen átkeresztelték a tanácsot . Tudatos állampolgárokra ahogy írod citoyenekre lenne szükség , helyette egymásra acsarkodó tömegeket látunk akik különböző jelszavak mellett egymást gyűlölik. Félek a mostani kormánynak inkább követő tömegre ,mint tudatos állampolgárokra van szüksége.

45691 2010.08.17. 15:27:49

Az elmúlt húsz évben világosan kiderült, hogy csak egy közjogi fordulattal nem lett lehetséges polgári átalakulást "csinálni" ebben az országban, ezért - nem tudjuk,hogy miféle Magyarroszágot kéne kitalálnunk ( valójában masszív rendszervita folyik, kell-e polgári demokrácia vagy sem, s vigyázat, a baloldal ebből szempontból nem kivétel) - nem tudjuk,ehhez képest milyen társadalmi szerződést kellene kötni - a nem tudjuk-társadalmi szerződéshez képest világos,hogy nem tudjuk milyen jogok mentén milyen kötelezettségeket állapítsunk meg - nem tudjuk,milyen elvek mentén éljünk és még lehetne sorolni, hogy mi mindent nem tudunk. Kellene próbálni egy polgári forradalom 2.0 verziót. Természetesen semmi szükség arra, hogy utcai rohangolásokba fogjunk, itt van az orrunk előtt ugyanis egy imádott-gyűlölt történelmi képződmény, az állam, amely tutin egyesíti a háború előtti / háború utáni szinte összes rossz, pazarló és utált működést , amit csak állam egyesíthet. Ennek az államnak a reformjába kellene belefogni, ez olyan sokkszerűen érné a magyar társadalmat, hogy felébredne a kádári jóléti állam / trianoni nemzeti keresztény állam ködös marhaságából. Ennek nyilvénvalóan súlyos kockázatai vannak. Ennek a súlyát azonban én simán kisebbre teszem, mint annak a kárnak a súlyát,amelyet minden áldott nap ez az állam okoz ennek a népnek. Azzal szoktam húzni a "magyarban" kétkedő barátaimat, hogy adjuk oda a dolgozók millióinak a munkaadói járulékkal megnövelt bruttó bért. A munkaadónak tök mindegy, az államnak tök mindegy,hogy ki fizeti be. Lenne dráma,amikor 200ezer forintból minden hónapban fel kéne kis sárga csekken adni 100.000.Ft.-ot az államnak ? Naná,de mekkora ! Forradalmi,az biztos. S most vajon nincsen dráma ? Naná,hogy van ! Posvány, mutyi, csalós, sunyi dráma van. A válasz,ha úgy szól " na,de azt senki se fizetné be " szó szerint a gyáva,a "saját fajtáját" semmire se tartó gyáva válasza. Kezdjünk ezért tüntetni. Csendben,nagy táblákkal. " Kérjük a bérünket, majd mi befizetjük a közterheket, nem kell tőlünk félni kedves magyar állam ! " Hogy tetszik ?

12347 2010.08.17. 17:10:29

Timur, nem az enyém a felvetés - csak egy kicsit hozzátettem, példával próbáltam érzékeltetni, hogyan lehetne a gyakorlatban elkezdeni. KériSzépen : nagyon jó - elvileg erre szolgálna egy igazi bér bruttósítás. Polgári demokrácia: igazad van, ehhez polgárok kellenek - erről szólna a bBbB pont. A kötelezettségeket is meg kell beszélnünk - erre lenne példa a c. pont, az EÜ.

45691 2010.08.17. 17:29:22

5. Én azt gondolom,sőt,hirdetem,ha lehet, hogy próbáljunk elszakadni attól,hogy a mi magyar "alkatunk" erre,meg arra nem ad lehetsőget stb.stb. ( ha van kedved olvasd el a blogom utolsó posztját ),mert közösségi tudatokat csak közösségi cselekvések teremthetnek, fordítva nem mükszik, szóval, én olyan tragikusan hiányolom a magyar állampolgárok állam-érzékelését, hogy azt el se tudom mondani. Na most itt akár Hankiss szava is kevés,már kevés. Lehetett volna ebben húsz év alatt megfontoltan is haladni,de kifogyott alólunk a történelem ebből a szempontból, s az állami működést illetően olyan emberektől várunk értelmes hozzállásokat, akik pont a polgári társadalmak alapszerződéséből, a közthereviselésből vannak kizárva. Ez nem fog menni,reformokat csak akkor lehet itt megvalósítani,ha azokat nem bevezetjük,hanem megvalósítjuk. Akármekkora sokkot jelent, azt én pl.kisebb sokknak fogom még annál is tekinteni,hogy az állam , mindenki pénzén megmenti a devizahiteleseket, de mintha nem tudnák,hogy abban a pillanatban vesztik majd el a saját erő befizetéseiket. Mennyi év kuprogatása, nagymama-nagypapa segítsége,rokoni baráti kölcsönök a saját erőhöz ! Gondoljunk bele. Tudod,olyan ez mint a BKV térítésmentesség ötlete. Egy ország hördült fel,hogy ne má...csak kéne valamit fizessen az utas,ha már igénybe veszi a közszolgáltatást. Igen,igaz,logikus. Van egy másik közszolgáltatás, ez eü. Vesd fel ugyanezt, a nemzethalál a minimum,ami megérkezik válaszként. No, ha a tutibruttó ott lenne,akár csak egy napra is munkavállalónál, tudná, értené,hogy a zsebbe maradható csak akkor lehet több,ha esetleg olyan állami szolgáltatásélrt is fizet, amiért eddig nem. Így lehetne küzdeni hálapénz és egyéb szürke-fekete holmik ellen. De ráolvasással, szép szóval,ordítozással nem.

138137 2010.08.17. 19:17:36

2 Én szervezeti kultúrának tanultam, mert nem csak vállalatoknak, hanem hivataloknak és más szervezeteknek is van "ilyenje". Tehát egy társadalomnak is. Csak más egy ország szervezeti kultúrája, vagyis maga a társadalmi rendszere, alrendszerei és működésének módja, kultúrája, és más egy nép "néplelke". Nekem csak a jelzős (magyar) "néplélek" kifejezéssel van bajom, hogy olyan használja, aki nem antropozófus, tehát fogalma sincs arról, mi a szellem-lélek-test hármassága, és a Hierarchiában hol helyezkednek el azok a szellemi lények, akik egy-egy népért, a néplélekért "felelősek". Tehát nem is erre használja, vagyis azért beszél hülyeségeket, mást ért a fogalom tartalma alatt, mint ami az valójában. Amit Hankiss akar, az egy óhaj. Jó lenne, ha. Egykori pártkongresszusi jelszó. Találjuk ki, változtassuk meg, növeljük, erősítsük meg....stb. Duma. Ettől nem fog megváltozni semmi. Attól igen, hogy Orbán a politikai hatalom megszerzésével jogalkotási (alkotmány alkotási) hatalomhoz jutott, és lehetősége van mindent a saját igényei szerint megváltoztatni. (Az más kérdés, hogy a gazdaságon nem akar vagy nem tud változtatni, és az maga alá temeti a diktatúráját, a forradalmi királyságát.) Ezt próbáltam elmagyarázni a kapcsolaton, hogy miért kell Új Politikai Rendszer, ami kizárja az ilyen fajta korlátlan hatalom kialakulását. Le is írtam, hogy milyen rendszer kell. Csak senki nem értette és hülyének néztek. Meg a Balra Magyar kórus hangosabb volt. Most meg fölhúztam az orrom, és úgy vagyok vele, hogy egyék meg, amit főztek, vergődjenek egy kicsit, mert ha még mindig a régi módon, baloldalban gondolkoznak, akkor nem tanultak saját hibáikból. Én ugyanis most is tudom, hogy mi Orbánnal szemben az ellenszer..... (És nem érdekel, hogy minek, milyen nagyképűnek gondoltok........:-( Arra számítottam, hogy a baloldal segít benne, de belátom, tévedtem. Alkalmatlanok rá. Kénytelen vagyok egyedül nekikezdeni......(itt most két kapcsolatos "mérges" jel van....)

12347 2010.08.17. 20:03:17

6. KériSzépen - azt hizel, közel egyformát mondunk. A néplélek ismeretére azért van szükség - hogy tudjuk, mit kell megváltoztatni. Amiért azt gondolom, hogy a Fidesz kezében van a modernizácó, az az, hogy tudom: 2006-ban a műhelyekben jelentős co-paymentet terveztek nem 300, hanem 3 ezer (ill. 5-6 ezer) forinttal: tudják, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan. S mivel szociálisan lenépszavazták még a vizitdíjat is - ezért gondolom, hogy a kiegészítő biztosítás lehet a megoldás. 7. peacekeeper - lehet, hogy nem a legjobb a szóhasználat - de a néplelket a nép szervezeti kultúrája értelemben használtam. Leírhatod a legjobb rendszert - de a változáshoz az kell, hogy elégedetlenség legyen a fennállóval, létezzen egy kívánatos modell és ennek véghezviteléhez a szükséges eljárások - illetve az, hogy mindez meggyőzze az érintetteket, hogy a változás "költsége" (ráfordítások, veszteségek, zavarok, stb.) az előnyöknél, a "haszonnál" kisebb legyen. Ez különösen igaz egy politikai rendszerre. Se a Fidesz, sem az MSZP nem tanult - illetve csak a rosszat tanulták el egymástól, "1bites" a gondolkodásmódjuk. (Ez az alkotmányozás 8 évre szól: ha rájönnek, hogy bukhatnak - majd gyorsan beépítik az alkotmányos fékeket :-))

Geo 2010.12.05. 10:33:19

Néhány írás, a témához kapcsolódik: http://mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir .php&id=22643 http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content &view=article&id=41033:miert-sikeres-a-fidesz-demo kraciarombolasa&catid=37:csfleckzoltan&Itemid=62 (S talán majd sikerül belépnem a blogomba is :-))

336586 2014.08.29. 11:21:16

Van ugye a néplélek. Meg van azoknak a lelke, akik meg szeretnék mondani, milyen legyen a néplélek, meg egyáltalán mi történjen. Ezeknek a lelke valahogy más, eltér a néplélektöl. Vajon miért is? Én nem mondanám, hogy 4 millió idegenszívü lakik az országban. De akkor is több a kelleténél. Hiszen a magyar néplélek szerint egészen másfajta rendszerváltás lett volna minálunk. Dehát mégse. Szóval nem kéne a gaztetteket a néplélekre kenni.

12347 2014.08.31. 17:28:42

napos, igazság szerint csak a természeti népeknek van "néplelke", csak éppen nincs egy elfogadott, rövid kifejezés a társadalom kulturális, mentális, gondolkodási-cselekvési állapotának leírására. Az ilyen dolgoknak van mérési módszere, melyek alapján megállapítható, hogy összességében, jellemző módon - mi is a helyzet. Az adott állapotból viszont többfajta megoldásra/szándékra lehet jutni. Az előző kormányok ezen változtatni akartak (modernizáció, Európához való felzárkózás, stb) - a jelenlegi pedig kihasználja a helyzetet, s erre épít. (Önzés, állami csecsre ácsingózás, egyén felelősség levétele az emberek válláról, stb.)
süti beállítások módosítása